Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete

2013. január 10. Szentségimádáson Jézus:
Drága gyermekeim! Készüljetek! Az idő rövid. Hamarosan megérkezik a Nagyfigyelmeztetés. Mindenki hagyja el bűneit! Tisztuljatok meg a bűnbánat szentségében! Éljetek Nekem tetsző életet, ami az evangéliumi életszentség! Az ilyen élet maga a boldogság, amit Én adok meg minden Engem követő léleknek. Ha tudnátok, mily nagy jutalom vár azokra a lelkekre, akik Engem követnek. De ne a jutalomért, hanem Irántam való szeretetből engedelmeskedjetek Nekem! Adjátok át az életeteket Nekem, és Én szentekké formállak benneteket! A szentek mind boldogok, mert a lelkük tiszta, és Én lakom bennük. Ők Belőlem táplálkoznak, mint a szőlővessző a szőlőtőkéből. Én vagyok az ő erejük, békéjük és örök boldogságuk. Velem együtt mindenre képesek. Csodákat teszek általuk. Imáikra minden engedelmeskedik nekik. Az időjárás, a vadállatok, stb. Megvédem őket ellenségeiktől. A sátán tehetetlen velük szemben, mert Engem lát bennük, megrémül Tőlem, ezért elfut szentjeimtől. Ha mégis megengedem a kísértést és a támadást, csak azért teszem, hogya sátán megszégyenüljön, szentem pedig Engem dicsőítsen. A szentek a leggazdagabbak. Kincseiket ugyanis a mennyben gyűjtik, ahonnan a rabló nem tudja ellopni, a moly nem tudja megrágni, és a rozsda nem tudja megemészteni. Szentjeim kincsei ezek: A rászorulókon, elsősorban a hittestvéreken való segítés, az önmegtagadás, és a kereszthordozás Irántam való szeretetből. Életük átadása Nekem. A szolgálat, amelyekkel Engem szolgálnak, felebarátaikban. Ilyenkor Én cselekszem általuk. Ha egy ember Nekem szolgál, azt megtiszteli az Atya. Azért, mert Engem lát benne.
Most írj a szegény, szerencsétlen bűnösökről, akik bezárják Előttem szívük ajtaját! Ezek lelki vakságban élnek. A sátán becsapja őket. Ellenfelem legfőbb kelepcéje az, hogy elhiteti áldozataival, hogy nincs Isten, és nincs sátán. Ha ő, az ördög nincs, akkor nem is kell ellene védekezni. Mivel Bennem sem hisznek, nem imádkoznak, ezért teljes védelem nélkül élnek. Így könnyű szerrel elbuktatja őket a gonosz, és a pokol tüzére taszítja. Ó, ha tudnátok, mennyien kárhoznak el! Nézzetek körül az utcán, a környezetetekben! Már majdnem mindenki paráznaságban él. Ha tudnátok, milyen undorító Előttem ez a bűn. A testeteket és a vágyakat arra kaptátok, hogy utódokat nemzzetek, világra hozzátok, és felneveljétek. Ehelyett hulla hegyeket gyártotok, mert önző módon ellene mondotok akaratomnak, és nem akartok gyermekeket szülni, és nevelni, mert ez áldozattal jár. Nektek csak az élvezetek kellenek, ami bűn. Felrúgjátok a házasság szentségét azzal, hogy házasságtörésben vagy paráznaságban éltek. De már ezzel sem elégszetek meg. Az azonos neműek közül választotok magatoknak szeretőket, amit még kimondani is ocsmányság és szégyen. Tudjátok mi ez? A sátán aljas kísértése, aminek nem tudnak ellenállni, mert Én, az Isten nem kellek, törvényeimet felrúgják, és azt hiszik, hogy a bűn mocskában, undorító bűzlő szennyében megtalálják a boldogságot. Egyik teremtménytől a másikig mennek. De csak csalódást kapnak. Aztán jön a kábítószer, a depresszió, végül az öngyilkosság. Ha Engem imádnának, törvényeimet megtartanák, boldog, derűs, kiegyensúlyozott életet élhetnének. Értelme és célja lenne életüknek. Ha szükségben Hozzám kiáltanának, mindig segítségre találnának.
Gyermekeim! Törvényeim azért vannak, hogy megőrizzenek titeket a rossztól, a bajoktól. A bűn elválaszt benneteket Tőlem, legnagyobb Jótevőtöktől, örök életetek Szerzőjétől. Ha valaki nem tartja be a KRESZ szabályait, szörnyű karambolokat csinál, amelynek a vége: súlyos sérülések, rengeteg szenvedés és halál. Az Isten törvényeinek be nem tartása még súlyosabb, mert a vége a kárhozat. Ezért tanítalak benneteket, hogy ezt elkerüljétek.
Gyermekeim! Most egy új korszak következik. Látjátok, hova vezetett, hogy Nélkülem akartok élni. Ezután ez másképp lesz. Közbe kell avatkoznom. Meg kell mentenem a lelkeket. Most lerombolom bálványaitokat, amelyeket Elém állítottatok. Megfosztalak benneteket tőlük, és Magamat adom nektek. Amiben bíztok, cserben hagy benneteket. A pénz elromlik, semmit sem fog érni. Házaitok kártyavárakként omlanak össze. Kényelmetek egy csapásra megszűnik. Csak egyedül Én leszek mellettetek, és várom, hogy Hozzám kiáltsatok segítségért. Irgalmas Szívem nyitva áll előttetek. De ha még ennek ellenére sem fordultok Felém, örökre elvesztek. Elegem van már abból, hogy hiába várlak benneteket a Szentmisékre, a gyóntatószékbe, a Szentáldozáshoz. Helyette hiábavalóságokkal töltitek el egész életeteket. Vasárnap kirándulás, szórakozás, bevásárlás. Csak a testetekkel törődtök, mintha lelketek nem is lenne. Gyermekeiteket csak erre az életre készítitek fel. Ez rosszabb, mintha írástudatlanok lennének, de megtanulnának imádkozni, és ha hitre nevelnétek őket. Én ugyanis gondoskodnék róluk, és üdvözülnének. De ha egy gyerek soha nem hall Rólam, és törvényeimről, azt könnyen félrevezeti a sátán, és a bűnről elhiteti vele, hogy jó, az életszentségről pedig, hogy rossz. Gondolkozzatok el ezen! Már nem nézhetem tovább, hogy emberek tömegei menetelnek a pokol felé. Meg fogom állítani őket, és minden eszközzel megakadályozom, hogy a vesztükbe rohanjanak. Készüljetek, mert soha nem látott eseményeket bocsátok a földre! Maga a Szentlélek fogja megmutatni, milyen mélyre süllyedtetek bűneitekben. Halálra fogtok rémülni, ha meglátjátok, hogy mit tettetek, és milyen büntetést érdemeltek. Ma még meggyónhattok, még jóra fordíthatjátok sorsotokat. Éljetek a kegyelem adta lehetőséggel! Lehajolok hozzátok, figyelmeztetlek benneteket. Ennél többet nem tehetek. Én nem erőltetlek. Értelmet és szabad akaratot kaptatok. Nektek kell válaszolni hívásomra. Ha elutasítotok, örökre elvesztek. De ha megfogadjátok tanácsomat, elnyeritek az örök életet. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Drága gyermekeim! Minden nagyon hirtelen jön. A Vatikánt porig rombolják. Utána egy új korszak köszönt erre a világra. Nem lesz nagy pompa, gazdagság. Egyszerűségben és nagy életszentségben fognak szolgálni papjaim. A pápa olyan lesz közöttük, mint közülük egy. Nagy alázatban és bölcsességben fogja irányítani az Egyházat. Egyházam újra egy lesz. Pontosan olyan, mint kétezer évvel ezelőtt, amikor megalakult. Kicsi lesz, de buzgó. Sok csodát fogok tenni köztük, hogy minél többen hitre jussanak. Életszentségük levonz közéjük a földre. Mindig köztük leszek.
Drága kislányom! Nagy kegyelmeket kaptál. Vedd nagy kitüntetésnek, hogy beszélek hozzád! Sokan vágynak erre a kegyelemre, de nem adatik meg nekik. Téged azért tüntettelek ki ezzel az adománnyal, hogy felrázzam általad a világot. Általad figyelmeztetem e bűnös nemzedéket, hogy térjenek meg, különben elvesznek. Világító jelnek adtalak a téged körülvevő sötétségbe. Folytasd tovább a feladatot, amelyet rád bíztam! Menj végig az úton, amelyet neked kijelöltem! Légy világító fáklyám ebben a sötét, bűnökkel terhelt világban! Az Én dicsőségem ragyog be, és az Én fényem övez téged. Nagyon, kimondhatatlanul szeretlek. Csak Engem láss mindig a keresztfán, az Én érted átlyuggatott kezemet, lábamat, átdöfött Szívemet, hogy mennyit szenvedtem érted! Belőlem meríts erőt! Megáldalak téged, munkád folytatására, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” szentem győztesen kerüljön ki a csatából, ellenfelem

Kadarkúti Égi Üzenetek 162-164. Szűzanya -Mennyei Atya – Szentlélek-: A világ sorsa

ÉGI ÜZENETEK 2012.10.16. Szűzanya: A világ sorsa I.

Szűzanya: Drága Gyermekeim! Eddig az ember egyéni sorsáról beszéltünk nektek, ezután a világ sorsáról lesz szó. A mai emberiség a végső időkben él. Boldogok lehettek, hogy átélhetitek történelmetek legnagyobb szabású eseményeit: az új Adventet, a második Pünkösdöt, az Úr Jézus dicsőséges második eljövetelét és az új Ég és új Föld megvalósulását.

Most az új Adventet élitek, a 2. Adventet. Várakoztok Szent Fiam 2. eljövetelére, mint ahogy Én, mint az Ő boldog Édesanyja várakoztam az Ő megszületésére. A betlehemi kicsi Jézus csendben, feltűnés nélkül, szegénységben érkezett. Második eljövetele nagyszabású és nyilvános lesz, minden ember számára látható dicsőséges nagy esemény. De most még, Kicsinyeim, a várakozás idejét élitek, az új Adventet, amely az Egyház vajúdását jelenti, a nagy szorongattatások előestéjét. Féltő, édesanyai szeretetemben jelenéseimkor hiába kértem az engesztelést, az imát, a megtérést. Gyermekeimnek csak egy kicsi rétege hajlik szavamra. A nagy többség Rám se figyel. Szent Fiam az ír látnoknőn keresztül imahadjáratot indított, melybe csak a legbuzgóbb gyermekeim kapcsolódtak be. Mivel a tömegeket nem tudjuk megérinteni, az emberiségre megjövendölt megpróbáltatások nem fognak elmaradni. Drága Gyermekeim, mégis engeszteljetek kitartóan, mert a büntetés enyhíthető, mégpedig a katasztrófák, üldöztetések, járványos betegségek és a háború. A sok ima és engesztelés nem vész kárba, enyhítheti és lerövidítheti ezeket.

Mennyei Atyátok végtelen jóságában és irgalmában a rátok váró nehéz idők előtt ad nektek egy nagy lehetőséget a megtérésre: a 2. pünkösdöt, más szóval a Nagyfigyelmeztetést. Az első pünkösd Szent Fiam mennybemenetele után volt, mikor megígérte apostolainak, hogy elküldi a vigasztaló Szentlelket. Lángnyelvek alakjában ereszkedett le rájuk. Betöltötte őket fénnyel, világossággal, bátorsággal, elszántsággal, ékesszólással és a nyelveken beszélés ajándékával. Most is így lesz, kicsinyeim a Nagyfigyelmeztetéskor. A Szentlélek, lángjainak fényével, minden ember lelkét átjárja, megvilágítja bűneit, és mély bűnbánatot kel benne. Utána jöhet bármilyen üldöztetés, már nem lesz félelem bennetek, és tudni fogjátok, melyik oldalra álljatok. Az emberek tömegei fognak megtérni és nagyon kevesen maradnak hitetlenek és közömbösek. Sajnos ez utóbbiak lesznek az Antikrisztus támaszai. A gazdasági válságtól elszegényedett, nyomorgó és frissen megtért embereket anyagi javakkal fogják visszacsábítani a gonoszhoz. A Föld minden pontján lesznek hűséges, erős lelkű gyermekeim, olyanok, mint ti. A Szentlélek által megbátorodva és megittasodva erőt és hitet adnak az újonnan megtérteknek. Ezt várom tőletek is, drága jelenlévő Engesztelőim. Mindannyian a saját környezetetekben: családotokban, szomszédságotokban, barátaitokban ébresszetek Istenszeretetet, bölcsességet, tanítsatok nekik új hitbéli ismereteket. Ne engedjétek, hogy a Csalóra hallgassanak, hogy bármit is elfogadjanak tőle. Magyarázzátok meg nekik, hogy aki az Antikrisztus oldalára áll és felveszi a Fenevad bélyegét, annak teste és lelke egyaránt elpusztul. De aki hűségesen kitart Jézus mellett, az Oltáriszentség, a Pápa és a Szűzanya mellett, azt Szent Fiam és Én oltalmunk alá vesszük, és lelke megmenekül. Az ember számára e végső időben ez az egy elfogadható út van, a másik a kárhozatba visz. Hívjátok fel a figyelmüket, hogy az Antikrisztus bármily kedves és adakozó eleinte, szánt szándékkal el akarja pusztítani őket. A Sátántól hatalmat kap csodák művelésére is, de ez nem igazi, hanem aljas szemfényvesztés, hogy hatalmát fitogtassa. Magyarázzátok meg nekik, hogy amint elfoglalják XVI. Benedek pápa trónját, az utódja ellenpápa lesz, hamis próféta, az Antikrisztus jobbkeze. Ezt bizonyítani fogják a változtatások a templomokban. Miután a szentmiséből eltörlik az áldozati részt, tehát eltávolítják az Oltáriszentséget, attól kezdve a templom nem Isten háza. Hirdessétek a környezetetekben, hogy olyankor már nem szabad templomba járni. Ó, Gyermekeim! Ne féljetek, gondoskodunk arról, hogy mindenfelé legyenek bátor, lánglelkű papfiaim, akik rejtekben miséznek nektek, és kiszolgáltatják a szentségeket. Az új pápa rendelkezései is el fogják árulni, hogy ő hamis ember. Ilyenek: engedély a papok nősülésére, az egyneműek házasodására, az abortuszra, az eutanáziára, és még sok minden változtatást hoz, ami teret enged a bűn elterjedésének. Mindezt a sok galádságot az emberi szabadság nevében fogja tenni. Ezt követi majd, hogy eltörli az Újszövetséget, egy ideig még maradni fog az Ószövetség a templomokban. Jézus nevét ki se szabad ejteni. Új Messiásról fognak beszélni, aki az Antikrisztus. Nyilvánosságra fog lépni, mint a nyomorúságban élő emberiség jóságos megmentője. És mikor már sok-sok embert megnyert magának, kimutatja foga fehérjét: erőszakosságát, aljasságát, gonoszságát, hiszen a Sátán segítője és megszállottja. Istenként imádatja magát, székhelye a Jeruzsálemi templom lesz. Szobrai elözönlik a világot, és aki nem imádja, azt megöleti. De Mennyei Atyánk meg fogja rövidíteni irgalmában ezt a szörnyű önkényuralmat, mely a 3. világháborút is előidézi. A 3 napos sötétség után, azonnal bekövetkezik Jézus dicsőséges 2. eljövetele, az Antikrisztus és a hamis próféta elpusztítása és a Sátán megkötözése.

Drága Gyermekeim! Most csak lelki szemeiteket hagyjátok nyitva, testi szemeteket hunyjátok be. Nézzétek, ki áll előttetek! Egy másfél éves kicsi, ártatlan, tiszta gyermek: a 2000 évvel ezelőtti új Egyház, Krisztus Egyháza, melyet oly nagy reménnyel és szeretettel alapított apostolai között. A Szentháromság a Mennyből nézi e csöpp kis gyermeket és gyönyörködik benne. Ellenségünk nem tűri gyarapodását, boldogságát és Istenbe vetett mély hitét. Nézzétek, mit tesz! A kisgyermeket gonosz, pogány római katonák támadják le. Tagjait keresztrefeszítik, oszlopokon fáklyaként elégetik, vérengző vadállatok elé dobják. Sír a kicsi, csak úgy hull a könnye, sok-sok sebből vérzik. Az égből azonnal lejön a Mennyei Atya. Ölbe veszi, csitítgatja, szeretetével elhalmozza. Nézzétek, Jézus is ott terem mellette, a feltámadott, megdicsőült Jézus. Átveszi az Atyától, vérző sebeit csókjaival gyógyítgatja, és áldozatos tagjait, a vértanukat a Mennyországban a legnagyobb dicsőségben részesíti. Pereg a történelem, növekszik a gyermek, tért hódít a kereszténység a Föld országaiban. Most az Egyház, mint ifjú áll előttünk, életerős, izmos és szép. Újra támadás éri, a szakadás veszélye. A reformátorok, a reformáció atyjai egész nagy darabokat szakítanak ki belőle. Évszázadokon át egyre több részre szaggatják. Letérdel és végtelen szomorúságában, fájdalmas sebeiben Engem hív, Édesanyját. Már ott is vagyok bánatos fiam mellett, és védelmül beborítom csillagokkal díszített kék palástommal. Leszakadt, eltévelyedett tagjait is oltalmamba veszem. Így szólok hozzá: Mindig fordulj Hozzám, Édesanyádhoz, ha bajban vagy, Én védelmet és vigaszt adok neked fájó sebeidre!

Telik az idő, 2012-őt  írtok. A szép ifjúból idős ember lett. Komoly belső fájdalmak gyötrik. A gonosz belülről rontja meg az Egyházat. Bíboros bíboros ellen, püspök püspök ellen, pap paptársa ellen fordul. A hiarerchikus papok ellenségnek tekintik a karizmatikus papokat, a választottak irigykednek egymásra, és egyik a másikat hitetlennek nevezi. Sokan a pásztorok közül olvasatlanul, ellenőrzés nélkül elvetik a magánkinyilatkoztatásokat.

Szabadkőművesek furakodnak be az egyház soraiba, és bomlasztanak. A papok egy része erkölcstelen életével megbotránkoztatja a híveket. Az öreg Egyház roskadozik a sok bűntől, szennytől. Erőtlenül összeesik és így könyörög az Atyához: Atyám, könyörülj rajtunk és az egész emberiségen! Őrizz meg Engem, Egyházadat, védj meg a pusztulástól! Erre Isten Szentlelkét küldi maradék, szenvedő Egyházához, egy nagy fehér galamb alakjában. A Szentlélek fölé repül, fényével és tüzével átvilágítja, egészen megtisztítja. Az Egyház újra talpra áll, elszánt és bátor lélekkel, megifjodva veszi fel a harcot mai ellenségével, az Antikrisztussal. Mi négyen, az Atya, a Fiú, a Szentlélek és Én nagy szeretettel átöleljük, és így biztatjuk: Ne félj, Gyermekem, veled vagyunk a végsőkig, és fényes győzelemmel fogsz kikerülni e harcból.

Drága Gyermekeim, tanításom végéhez értem. Elmondta nektek a világ sorsának első részét. A második feléről a jövő héten hallhattok. Búcsúzom tőletek. Körbejárok. Mindenkit megölelek, és homlokotokra egy keresztet rajzolok. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

GI ÜZENETEK 2012.10.30. Mennyei Atya: A világ sorsa II.

Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ma a világ sorsának második felét ismertetem veletek: Jézus dicsőséges eljövetelét és az Új Világot.

Az Én Szent Fiam akkor fog eljönni, mikor a világon a legnagyobb lesz az istentagadás, a bűn sötétsége és az emberiség szenvedése. Váratlanul és hirtelen lesz ez az esemény. A 3 napos sötétség után, a Föld megtisztítását követően a megtisztított, Új Földre helyezi a lábát. Fényes felhőkön érkezik nagy dicsőségben, angyalok és szentek seregével.

Jézus a Szűzanyát bízta meg azzal, hogy Ő készítse elő Szent Fia II. dicsőséges eljövetelét a ti szívetekben. Ezért kéri a jelenéseiben és a próféciáiban, hogy most már mindenki forduljon Isten felé, gyakoroljon bűnbánatot, térjen meg, hagyja el egészen bűneit, tisztítsa meg szívét. Az Úr Jézus azt is Édesanyjára bízta, hogy tiporja el a Sátán fejét, kötözze meg és vesse bele a tüzes mélységbe, a pokolba, hogy ott legyen hosszú ideig, és ne kísértsen titeket. Mária Magdolnának, a 19 éves választottjának ezt úgy mutatta, hogy a gonosz Őskígyót Szűz Mária sarka alá helyezte és neki kellett eltaposni. Gyermekeim, ezzel fog majd bekövetkezni a Szűzanya Szeplőtelen Szívének diadala, mely egybeesik Szent Fia dicsőséges eljövetelével.

Mennyei Édesanyátok, mint a 2. Advent anyja van köztetek, veletek együtt várja ezt a nagy eseményt. A világ minden táján toborozza jelenéseivel és  üzeneteivel a seregét a kicsikből, az alázatosokból és a tisztaszívűekből. Ezek lelkéből készül a drága bölcső Jézusnak a második dicsőséges megszületésére, eljövetelére.

Miért jön el Jézus? Hogy beteljesítse megváltó munkája tervét, hogy megvalósítsa az Új Világban a szeretetet, a békét, a tisztaságot és az igazságosságot.

Mikor jön el? Ne hallgassatok a hamis prófétákra, akik dátumokat mondanak, és ijesztgetni akarnak. Az idejét egyedül Én ismerem. Azt is megmondom, miért késlekedem. Az eredeti tervem a második ezredforduló volt, de akkor nagyon sokan elkárhoztak volna. Mennyei Édesanyátok és Szent Fiam könyörgésére hallgatva még haladékot adtam teremtésemnek a megtérésre. Az egyre jobban elterjedő engesztelés hatására az eltelt 12 év alatt nagyon sok gyermekem fordult Felém, sok-sok ezer, akik 2000-ben pokolba hullottak volna. Annyit mondhatok, hogy már nagyon közel van az Úr Jézus II. dicsőséges eljövetele. Hívogassátok! Mondjátok eszközömmel 3-szor hangosan: Maranatha! Maranatha! Maranatha!

Most az Új Világot szeretném bemutatni nektek részletesebben, mint ahogyan az eddigi üzenetekből ismeritek. Pár éve eszközömet, Évát és egy másik választottamat, Magdit egy közös feladattal bízta meg. Magdi a képlátás kegyelmét kapta meg hozzá, Éva a benső szó ajándékát. Magdinak elvont, szimbolikus ábrákkal: pálcikaemberekkel, háromszögekkel, hullámzó vonalakkal, csillagokkal, kanyargó vonalakkal, hajórajzokkal, házikókkal, hálóval, halakkal mutattam be az Új Világot. Ő nem tudta mit jelent ez a sok ábra. Telefonon elmondta Évának és Ő is tanácstalanul nézett maga elé képzelve, amit Magdi mondott. Leült füzetével, tollával az íróasztalához, imádkozott az ő Jézusához, és Ő azonnal elkezdett diktálni neki az Új Világról szebbnél szebb izgalmas üzeneteket. Azoknak, akik annakidején olvasták a naplóját, nem lesz új. Elöljáróban annyit mondok, hogy a 3 napos sötétség rejtekéből előbújó gyermekeim csodálkozó szemei elé tárult a kimondhatatlanul szép Új Világ, és az Úr Jézus leereszkedett közéjük isteni dicsőségében szentekkel, angyalokkal körülvéve. Fogjátok látni a fényes-rögös utat, a szenttéválás útját, de még nem mindenki halad rajta. Az út végén emeletes hajók várják azokat, akik elérték a szentséget. Ezek szállítják őket az Örök Élet tengerén keresztül a Mennyországba. Tehát az Új Világban nincs halál, hanem életük végén a Szentháromság szállítja át a Mennybe az embereket. Amiket felsoroltam, szimbólumként kell felfogni.

Nézzük, miket mondott az Úr Jézus az Új Világról. Így szólt eszközömhöz:

„Évám! Gyönyörű itt minden. A Nap fényében fürdik a táj. Üde zöld mezők illatozó virágokkal. Tisztavizű csillogó patak, magas hegycsúcsok, kéken hullámzó tenger. Eleinte kevés az ember, de egyre többen lesznek. Én vagyok a királyuk és Édesanyám a királynőjük. Minden ember mellett ott van az őrangyala. Megvalósul az egy akol, egy pásztor. Ennek az akolnak Én vagyok a feje és a pápa a főpásztorom. A pápával járok-kelek gyermekeim között és fényem átjárja a szívüket. Az emberek egyre sokasodnak. A falvak és városok ragyognak a lelki tisztaságtól. A családok békében élnek és együtt imádkoznak, szentmisére járnak. Csak szentségi házasságok léteznek. A gyermekek nem úgy nevelődnek, mint a világ megtisztulása előtt volt. A felnőtteknél jó példát látnak: hitet, szerénységet, őszinteséget és nagy szeretetet. Az igaz, hogy itt nincs bűn, de az Új Világ lakói nem egyformán haladnak a lelki életükben. Aki előrébb tart, az neveli a másikat. Aki fejlettebb, az már rálép a szentté válás fényes, rögös útjára. Akik ezen az úton haladnak, versenyeznek egymással jóságban, alázatban, szeretetben. De mindig vannak lemaradók, akiknek még nem lángol a szívük. Ők a langyos vízben úszkáló halacskák. De mire való az Én hálóm? Kifogom őket és ráterelem a nagy fényes útra és az Élet Vizével öntözöm őket, hogy belőlük is szentek legyenek. Amint mondtam ez az út göröngyös. El lehet botlani a gyarlóságok rögeiben: a kényelemszeretet, az önszeretet maradványaiban és egy kis hiúságban. Ha elesnek, az őrangyaluk és Mi, a Szentháromság felemeljük őket. Gyermekek is vannak köztük. Ó, mennyire szeretem őket! Még fogékony a lelkük. Ti, mai emberek az ártatlan kisgyermekekről vegyetek példát: ők őszinték, nem gyanakvóak, mindenkit szeretnek, nyitott szívűek. Amíg nem lesztek olyanok, mint a gyermek, nem juthattok be a Mennyek országába.

A fényes út végén, a földi élet befejezésekor, tündöklő  gyönyörű hajó várja a szentté vált emberek lelkét. A Szentháromság, mint vezérlőcsillag mutatja nekik az utat a hajóig. Beszállnak, és a hajót mi vezetjük, a Szentháromság tagjai. Egy végelláthatatlan tenger kék hullámai között halad a hajó, az örök élet vizén és a Mennyország felé úszik. Kiszállnak, és Atyám vezeti be őket az aranykapun.

Máskor Magdinak nem a fényes utat mutattam az Új Világban, hanem egy nagy hidat, amely a földi élet és az örökkévalóság között feszül. Minden ember átmegy ezen a hídon. A híd földi lábánál azok ácsorognak, akik még nagyon ragaszkodnak a világi dolgokhoz: ínyenc falatokhoz, finom italokhoz, divatos holmikhoz, szórakozásokhoz, nagy kényelemhez. Akik már megindulnak a hídon, azok már többet törődnek lelkükkel, ízlelgetik a lemondást, áldozathozatalt. A híd közepén haladók az Én igazi követőim az önmegtagadásokban, áldozatokban. A híd mennyei lábánál az Én szentjeim eggyé válnak velem és Atyámmal. Az Új Világban teljes egység van az Egyházban. Az Egyház a Test, én vagyok a Feje, és gyermekeim a többi testrész. Minden testrész egynek érzi magát a Fejjel, tehát az emberek egyek Énbennem, egyek ugyanakkor az Atyával. Helytartóm, a Pápa is nagyon örül ennek az egységnek. Minden ember a Szentháromságos egy Istent imádja. A Gyermekekbe is ezt plántálják bele otthon és az iskolában. A Szentatya a Szentháromság irányításával különösen nagy gondot fordít a nevelésükre, hitük fejlesztésére. A Pápának sok segítőtársa van, akik figyelemmel kísérik az iskolák munkáját és beszámolnak neki az eredményekről. A Szentháromság kegyelmének fénye minden embert beragyog, és arra készteti, hogy szentté váljon. Így sok ember halad a fényes úton és a tengeren sok-sok emeletes hajó vár.

Drága Engesztelőim! Az Új Világból gyermekeim többsége a Mennybe kerül és kevesen a tisztítóhelyre. Megbilincselt ellenségem tajtékzik a dühtől, hogy közülük egyetlen lelket sem tud megkaparintani.”

Drága Gyermekeim! Most Én szólok hozzátok, Mennye Atyátok. Ugye vágyakoztok az Új Világ után? Akkor készítsétek a lelketeket. Oda az emberek közül a bátor és tiszta maradék kerül és az összes szentek, akik már meghaltak és a Mennyországba jutottak. Ott egész biztos találkozni fogtok üdvözült hozzátartozótokkal, barátaitokkal és minden szerettetekkel.

A 19 éves látnok leányunknak azt mutattuk, hogy az Új Világban ideális éghajlat lesz, a népek érteni fogják egymás nyelvét, nem lesz öregség, betegség, halál. Kicsinyeim, nem lesz halál, mert beteljesül az Szentírás szava: Lesz első feltámadás, és majd csak hosszú idő múlva lesz a második nagy egyetemes feltámadás, az utolsó ítélet előtt. Először a Krisztusban elhunytak támadnak fel, akik Vele lejöttek az Új Világba, és ti a maradék, akik még éltek elváltoztok. Tehát szintén feltámadtok egymás után, amilyen sorrendben eléritek az életszentséget. Ekkor lesz az első feltámadás. Majd sok-sok idő múlva, az utolsó ítélet előtt a többi elhunyt támad fel, akik a tisztítótűzből és a pokolból jönnek elő. A hosszú idő elteltével jön az emberiségre még egy utolsó megpróbáltatás. A Sátán kiszabadul, és üldözni fogja a földi paradicsomban a szenteket. De a Szűzanya biztos menedéket mutat nekik, ahol felkészülhetnek az utolsó ítéletre.

Drága Gyermekeim! Köszönöm, hogy végighallgattatok, és most elbúcsúzom tőletek. Emeljétek fel fejeteket, mert körbemegyek és mindegyiketek homlokára arany színnel rajzolok egy kört és bele egy arany keresztet. Ez azt jelenti: hamarosan beteljesedik az emberiség megváltása. Megáldalak benneteket a tökéletes lelki felkészülés ajándékával az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK 2012.10.30. Szentlélek: A világ sorsa III, az utolsó ítélet

Szentlélek: Drága Gyermekeim! Ma egy fenséges, nagyszabású és ünnepélyes eseményről lesz szó: az utolsó ítéletről. Egyik szentmisén a pap a szentbeszédben csak úgy futólag megemlítette a világ utolsó napját, mikor Jézus megítéli az embereket: balkeze mellé állítja a gonoszokat és jobb keze mellé az igazakat. Két idősebb férfi, Pista és Józsi együtt mennek haza a szentmise után. Így beszélgetnek: -Te Józsi! Elhiszed ezt az utolsó ítéletet? Biztos csak a papok találták ki. Hát minek lenne szükség az utolsó ítéletre, mikor Jézus a halálunk után azonnal a különítéleten eldönti örök sorsunkat, hogy a Mennyországba, a pokolba vagy a tisztítóhelyre jutunk-e?

  • Pista! Megpróbálom megértetni veled, miért kell ez a végítélet. Hiszünk abban, hogy Isten igazságos, a jókat megjutalmazza, a gonoszokat pedig megbünteti. Mégis a jók a rossz felebarátaik miatt sokat szenvednek, a nagy bűnösök meg élnek, mint hal a vízben, senki nem vonja őket felelősségre, rejtve maradnak gonoszságaik az emberek előtt. Kell, hogy legyen egy nagy nyilvános alkalom, mikor az egész emberiség előtt napfényre kerülnek egyesek alattomos, aljas cselekedetei, melyeket eltitkoltak mások előtt, és jónak tüntették fel magukat. Azután hány és hány, olyan tiszta szívű, áldozatos, adakozó, együttérző ember van, aki csendben, titokban teszi a jót, amiről csak Isten és ő tud. Kell egy nagy végítélet, ahol mindenki előtt világossá válnak az ilyen lélek jócselekedetei. Pista így válaszol: Mennyire igazad van. Itt a templombajárók között is van egy közös ismerősünk, akik pokollá teszi a felesége… . Ne folytasd, Pistám, mert ítélkezés lesz belőle. Hidd el, az utolsó ítéleten az ő viselkedése is láthatóvá fog válni.

Józsi még sok mindennel alátámasztotta, hogy miért kell megtörténni ennek a nagyszabású eseménynek, mellyel teljesen meggyőzte barátját.

E párbeszéd után, Én is próbálom előttetek kifejteni, miért kell megvalósulni az utolsó ítéletnek.

1.) Először is azért, hogy a nagy egyetemes feltámadás után igazak és gonoszok egyaránt lássák a megváltás beteljesülését. Hogy Jézus Krisztus kínszenvedése és kínhalála nem volt hiábavaló: szentek, vértanúk, hitvallók hatalmas serege áll majd az Ő jobbja felöl, mennyei dicsőségbe öltözve. Ők mindnyájan elnyerik méltó jutalmukat, az üdvösséget, Isten színről-színre látását és a gyönyörű, fényben úszó Mennyországot.

2.) Másodszor azért van szükség az utolsó ítéletre, hogy mindenki lássa a Szentháromság Isten abszolút győzelmét a Sátán és a többi gonosz lélek felett, akik örökre a pokolba hullanak.  Már nem kísérthetnek többé senkit.

3.) Harmadszor arra való a végítélet, hogy minden ember tudomást szerezzen arról, hogy Isten végtelenül jó és igazságos, mert nyilvánosságra kerülnek egyenként minden ember legapróbb jócselekedetei is, és bűnei is. Mivel Isten nemcsak igazságos, hanem tele van megbocsátó szeretettel, nem kerülnek napfényre a megbánt, meggyónt és levezekelt bűnök, ezek miatt egy gyermekemnek sem kell megszégyenülnie.

Ezt a nagy utolsó  eseményt a feltámadás előzi meg. Erről már beszéltünk a múltkori tanításban. Én most a földi test és a feltámadt test azonosságáról szólok. Higgyétek el mindnyájan a saját testetekben fogtok feltámadni. A Mennyei Atyának nem jelent problémát, hogy az ember teste a sírban porrá vált, vagy hamvát beleszórták a folyóba vagy tengerbe. Ha képes volt a teremtéskor az embert porból, sárból megalkotni, miért is ne tudná testeteket egyenként, személyszerint ugyanolyanra, felismerhetőre formálni, mint amilyen földi életében volt. Pál apostol ezt írja: hogy ennek a romlandó testnek fel kell öltenie a romolhatatlanságot, ennek a halandó testnek magára kell ölteni a halhatatlanságot (1Kor.15,53). A lélek a test formája, teljesen kitölti testeteket, felveszi alakját. Ez a tény megköveteli, hogy feltámadáskor az új test, amit kaptok, teljesen, tökéletesen hozzáillő legyen. Tehát ugyanaz a feltámadott test, mint a földi test volt, de mégis más, mert a mennyei dicsőségbe változott.

Most nézzük, milyen tulajdonságai lesznek feltámadott testeteknek. Az üdvözültek testéről beszélek.

1.) Halhatatlan és romolhatatlan lesz, nem tud szenvedni és nem tud meghalni. Teljesen ép és egészséges, fiatal és szép lesz. Aki földi életében nyomorék volt, kisebb vagy nagyobb testi hibával, csonka végtagokkal élt, vagy vak volt, annak is a feltámadt teste tökéletesen szép és arányos lesz, mozgása, látása, hallása hibátlan. Hiába halt meg valaki 90 évesen összeráncolódott, töpörödött, meggörbült testével, a feltámadása pillanatától kezdve egy sugárzóan szép, ragyogó ifjú lesz, magán hordozva földi karaktere jegyeit.

2.) A feltámadt testetek dicsőséges lesz. Mindenki látni fogja, hogy fényt bocsát ki magából, mint ahogy a Tábor hegyen Krisztus arca sugárzott a színeváltozáskor. Ennek a dicsőséges fénynek az erőssége emberenként eltérő lesz. Aki földi életében nagyon nagy érdemeket szerzett magának jócselekedeteivel, áldozataival, lemondásaival, önmegtagadásaival, az nagyobb fényben ragyog. Akinek kevesebb volt az érdeme, az kisebb fényben.
3.) Tudom, hogy nehéz testbe zárt értelmetekkel felfogni, de higgyétek el, hogy a feltámadt testeteknek nem lesz időbeli és térbeli akadály. Gondoltok egyet és ott vagytok, ahol szeretnétek lenni. Tudtok majd a föld felett siklani, repülni. Át tudtok majd hatolni falakon, ajtókon. A látásotok se földi lesz. Ránéztek valakire vagy valamire és egyszerre látjátok felülről, alulról, jobbról, balról, hátulról anélkül, hogy mozdulnátok.

A feltámadt testetekben is lesz értelem, de sokkal magasabbrendű, sokkal nagyobb tudással rendelkezik, mint a földön a legkimagaslóbb elme. Minden azonnal megvilágosodik előttetek, amit tudni szeretnétek. Mindez azért lesz lehetséges, mert részesedhettek Isten tudásából.

A kárhozottak testéről nem szívesen beszélek nektek. Csak annyit jegyzek meg, hogy az ő testük is halhatatlan lesz, de gonosz lelkükhöz alkalmazkodva undorító és taszító lesz. Egy nő lehetett földi életében mindenki által csodált szépségkirálynő, ha züllött életet élt, és elkárhozott, az új teste meglepően csúnya, torz lesz. Egy férfi lehetett a földi életében vonzó, ünnepelt sztár, akiért ezrek rajongtak, ha romlott és hitetlen volt, az elváltozott teste ijesztően rút, nyomorult, gusztustalan lesz. A kárhozottak új teste is halhatatlan lesz és a pokolban örökké szenvednek.

Drága Gyermekeim, most elmondom nektek, mit látok. Fönt a Mennyben tanácskozunk, Mi a Szentháromság. A Mennyei Atya így szól. Szentlelkem, Te már elvégezted legfontosabb feladatodat a Nagyfigyelmeztetéskor. Szent Fiam, most rajtad a sor. Rád bízom az ítéletet. Dicsőítsd meg Magadat és Engem! Elérkezett a legutolsó pillanat. Jézus Krisztus egy ünnepélyes fehér, bő leplet csavar magára, hogy még oldalsebe is látszódjon. Mint a villám száll le az Új Földre és megáll a feltámadott sokaság előtt. Alig lehet ráismerni a szelíd, mosolygó, együttérző Jézusra. Testét dicsőséges, hatalmas fény veszi körül, és csapkodnak belőle a villámok, és dörgő hangon mondja a Szentírás szavait, mellyel baloldalára állítja a gonoszokat és jobb oldalára az igazakat. Ezt egyenként teszi. Mellette áll 3 angyal. A középső kezében egy nagy tábla van IGAZSÁGOSSÁG felirattal, melyet állandóan magasan tart. Az egyik angyal egy kisebb táblát hoz: MEGBOCSÁTÓ SZERETET felirattal. Szólítására sorba, egyenként jönnek a felszólítottak. Egy leány következik, aki most szabadult ki a tisztítótűzből. Szép, ragyogó feltámadt testével letérdel Jézus előtt. Reszket a félelemtől, és irgalomért könyörög. Jézus arca szelíddé válik, közelebb megy a lányhoz, megsimogatja a fejét és lágy hangon így szól: Ó, Gyermekem, neked nincs félnivalód. Még a földön megbántad, meggyóntad bűneidet, levezekelted azokat halálod előtt szenvedéseiddel, és kevés tartozásaidat a tisztítótűzben. Lelked fehér, mint a hó. Megfogja a kezét, és jobboldalára állítja. Közben az IRGALMASSÁG táblát az angyal végig magasra emeli.

Ezután egy kárhozott férfi áll Jézus elé undort keltő testével. Jézus elfordítja az arcát, melyen szent harag és fájdalom látszik. Az elkárhozottból düh és gyűlölet sugárzik felé. Egy utolsó próbát tesz vele. Így szól hozzá: Ha megbánod gonoszságaidat és bocsánatot kérsz tőlem, megmentelek a pokoltól, ahol eddig voltál! De a válasz: „Soha!” Jézus felétek fordul: Engesztelőim, itt már nem tudtok segíteni. Azután keményen rászól: Távozz tőlem a baloldalamra. Közben hiába emelte fel a másik angyal a MEGBOCSÁTÓ SZERETET táblát, nem volt rá szükség.

Drága Engesztelőim! Az utolsó ítéletre úgy tekintsetek, mint Krisztus és az Egyház győzelmére a gonosz felett, mint a megváltás beteljesülésére és a Szentháromság megdicsőülésére.

Nagy szeretetemben megáldalak benneteket a feltámadásba vetett hit kegyelmével: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 161. Jézus: A túlvilág

ÉGI ÜZENETEK 2012-10-09 Jézus: A túlvilág

Jézus: Drága Gyermekeim! Az ember egyéni sorsának 4 szakasza van: a földi élet, a halál, a különítélet, és a túlvilág. Az elsőkről már hallottatok. Ma a 4. következik: a TÚLVILÁG.

Két barátnő, Ági és Ibolya ülnek egy presszóban és kávézás közben az élet értelméről beszélgetnek. 50 körüliek, már kezdik érdekelni őket a komolyabb kérdések. Már nem az a lényeg náluk, mit főzök, milyen ruhát vegyek fel, hova menjek szórakozni.  Miután minden újabb hírt elmondtak egymásnak családjaikról, Ági kifejtette különféle negatív problémáit és megjegyezte, hogy tulajdonképpen minek is élni. Hiszen az élet csupa bosszúság, fájdalom, gond keserűség, és csak egy egész kicsi jó van benne.

Így folytatta:

  • Ibikém! Csak menetelünk a nihil, a halál felé. Semmi értelme nincs az életnek!

Ibolya így tiltakozik: -Dehogy is nincs értelme! Ezen a küzdelmes, fárasztó földi életen múlik a túlvilági életünk.

  • Ugyan már! Miféle túlvilág? Eltemetnek, megsemmisülünk és pár évtized múlva már emlékezni se fognak ránk.
  • Ágikám! Nagyon rosszul teszed, ha nem hiszel a halál utáni életben. Istenben sem hiszel?
  • Már nem. Ha lenne, nem engedné, hogy ennyi rossz történjen velem.
  • Arra még nem gondoltál, hogy ez a sok „rossz”, nem más, mint vezeklés a 3 abortuszod miatt, és figyelmeztetés, hogy végre fordulj Isten felé, gyakorold a vallásodat és végezz egy életgyónást? Mert pillanatnyilag a kárhozat felé haladsz. Ez a nehéz földi élet csak egy pillanat a lelked örök életéhez képest. Hát érdemes elpackázni a túlvilági sorsodat makacs hitetlenkedéssel? Látod, Ágikám, van értelme az életednek: az örök élet elnyerése. Ági elgondolkozott, majd így szólt: Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem. Megpróbálok változtatni az életemen.

Az előbbi beszélgetésből kiemelkedik a kérdés, hogy van-e túlvilág. Én, Jézusotok, míg köztetek éltem, számtalanszor felhívtam a figyelmeteket a túlvilág létezésére. Megkérem eszközömet, Évát, hogy olvasson fel a Szentírásból erre utaló idézeteket.

„Fáradozzatok, de ne olyan eledelért, mely veszendő, hanem olyanért, mely megmarad az örök életre”(János 6,27) „Tágas a kapu és széles az út, mely a pusztuláshoz visz, és sokan vannak, kik azon bemennek. Mily szűk a kapu és keskeny az út, mely az életre visz, és kevesen vannak, kik azt megtalálják.(Máté 7,13-14) „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki Őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3,16)

És mit ígértem a megtért latornak? „Ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23,43)

És mit ígértem mindannyiatoknak? „Aki eszi az Én Testemet és issza az Én Véremet, annak örök élete vagyon; és Én feltámasztom őt az utolsó napon. (János 6,55)

Drága Gyermekeim! Hogy van túlvilág, azt nemcsak az Én szavaim támasztják alá, hanem Isten fönsége, jósága és igazságossága. A vakmerő bűnösök hányszor megsértik Atyám fönségét. Kell lennie egy másik életnek, ahol a megbántott Isten elégtételt kap, és többen belátják, hogy Isten fönsége ellen lázadozni nem lehet. Azután kell lenni egy helynek, ahol a jóságos Isten tervei megvilágosodnak előttetek. Ott majd látni fogjátok, hogy amit Isten földi életetekben megengedett – akár szenvedést, gondot, akár örömet – az mind a lelki javatokat szolgálta. Nehéz megértenetek itt a földön, de a túlvilágon majd látni fogjátok Atyám jóságát, amely a ti érdeketekben engedte meg nektek a kereszteket az örök boldogságotok céljából.

Gyermekeim! Itt a földön keresitek az igazságot, de nem találjátok meg. Kergetitek a boldogság kék madarát, de elrepül az orrotok elől. Keresitek a békét, és csak nyugtalanság van bennetek, keresitek a tisztánlátást, de nem lelitek. De ne féljetek! Isten jósága a túlvilágon mindenért pótol titeket. Csak ott találjátok majd meg az igazi szeretetet, örömöt, boldogságot, békét, nyugalmat.

Isten igazságossága a harmadik, ami alátámasztja a túlvilág létezését. Mert mi is van itt a földön? A gonosz, erkölcstelen ember dúskál a vagyonában, tobzódik a gyönyörökben, az ártatlan, istenfélő, szelíd, jólelkű ember pedig, nyomorog, szűkölködik, betegeskedik. A végén mindkettő sírba kerül. Hol itt az igazság? Majd megfizet mindenért az igazságos Isten! Isten nem bottal ver! – szokták mondani. De hol fizetne meg, ha nem lenne túlvilág? Bizony kell lennie egy másik világnak, ahol minden erény elnyeri méltó jutalmát, és minden gaztett méltó büntetését, ez pedig a túlvilág.

Mint ahogy a fönséges hegycsúcsok, a zöld mezők, a szelíd lankák, ezernyi csillag az égen, millió virágszál, a csicsergő madarak mind azt bizonyítják, hogy van Isten, ugyanígy hirdeti Isten jósága, bölcsessége, igazságossága, hogy igenis van túlvilág, hol örökké él a ti lelketek.

Drága Gyermekeim! Míg ezt a tanítást mondtam nektek, és most is változatlanul, úgy állok előttetek, mint az emberiség Megváltója, Bírája és Ura. Fejemen csillogó aranykorona rubintokkal ékesítve, vállamon díszes aranypalást, hosszú, hófehér ruha van rajtam. Balkezemben keresztem, a megváltás jelképe. Szentséges Szívem a ruhámon kívül látszik. A tetején szeretetlángom lobog. Körbefonja a töviskoszorú, és alatta a lándzsa által okozott nagy nyitott sebem. Ez a két utóbbi szimbólum azt fejezi ki, hogy ma is szenvedek a túlvilág felé igyekvő haldokló lelkekért. Az minden vágyam, hogy a világon haldoklók közül egy se vesszen el, egy se hulljon a pokolba. Akartok-e ebben segíteni Nekem, Barátaim? Ma nem imát kérek értük, hanem nemes cselekedeteket. Figyeljetek szavaimra! Mindegyiketek háta mögött ott áll az őrangyala 2 üres aranykehellyel. Gondolatban, őrangyalotokkal együtt jöjjetek ide Elém. Én megnyitom a Szent Szívem Sebének két ágát: a vér és vízfolyamot. Angyalotok odanyújtja nektek az első kelyhét és ti töltsétek színültig drága Véremmel. Majd kezetekbe adja a másik kelyhet is, ezt pedig tartsátok az Élet vizének zuhataga alá. Most menjetek szerte a világba, mert e percekben is, mint mindig, rengeteg a haldokló. Őrangyalotok odaröpít benneteket hozzájuk. Mindegyikük homlokára Szent Véremmel rajzoljatok egy keresztet, és itassátok meg őket a másik kehelyből az örök élet vizével. Tudom, hogy mindezt csak gondolatban teszitek, de higgyétek el, misztikus értelemben ez valóságosan megtörténik. Ugyanis mikor az általatok megjelölt haldoklók lelke kilép a testükből és az őrangyaluk iderepíti őket Elém a különítéletre, akkor meglátom homlokukon a véres keresztet, amit rájuk rajzoltatok. Ellenségem is látja rajtuk, aki minden különítéleten ott van, és e jel olyan tündöklően ragyog a lelkeken, hogy elvakítja a gonoszt, elmenekül onnan. Segítségetekkel ezek a lelkek mind a tisztítóhelyre vagy a Mennyországba jutnak.

Drága Segítőtársaim! Otthon képzeletben ezt sokszor tegyétek meg szegény haldokló testvéreitekért, és így sok lelket megmenthettek a kárhozattól. Tehát nemcsak a szentmiséitek, imáitok, áldozataitok felajánlásával segíthetitek a világ haldoklóit, hanem úgy is, hogy gondolatban keresztet rajzoltok homlokukra Szent Véremmel.

Köszönöm, hogy mai tanításomat türelmesen végighallgattátok. Megáldalak benneteket a túlvilágba vetett hit lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 160. Szűzanya: A különítélet

ÉGI ÜZENETEK

2012-10-02

Szűzanya: A különítélet

Szűzanya: Drága Gyermekeim! Mai tanításom anyaga a különítélet, mely közvetlenül a halál után van.

Egy történettel kezdem. István, aki 52 éves, csontvelő rákos, a betegsége utolsó stádiumában van. Az orvos megmondta, csak néhány napja van hátra, nem tudnak segíteni rajta. A beteg ezek után könyörgött, hogy vigyék haza, otthon szeretne meghalni. Felesége azonnal teljesítette kívánságát, és a mentővel hazavitte. Türelemmel és szeretettel ápolta, de István a harmadik nap nagyon rosszul lett. Ereje egészen elhagyta, hideg veríték ütötte ki az egész testét, mozdulni se bírt. Eszméleténél volt, még tudott beszélni. Az egész család ott állt az ágya körül: édesanyja, édesapja, felesége és két nagy fia. Mindenki sírt, aggódott. Mindnyájan tudták, hogy elérkezett az ideje. A nagymamának eszébe jutott, hogy papot kell hívni hozzá. Ateista férje tiltakozott, hogy szó se lehet róla, mert nagyon megijesztenék vele. A fiúk se akartak hallani erről. István gyengén, halkan ennyit mondott: papot akarok. A család meghajolt a kérés előtt, és a feleség felhívta a plébánost, aki autóba szállt, és 5 perc múlva megjelent. Mindenki kiment a szobából és az atya meggyóntatta a haldoklót. Az esküvőjén gyónt utoljára, elég sok bűne, mulasztása összejött. Miután megkapta a feloldozást, örömöt és megkönnyebbülést érzett. Ezután a pap elővette a Szentostyát és István úgy látta, hogy maga Jézus teszi a nyelvére. Most már a családtagok is ott álltak. Jézus ott maradt az ágyánál és szeretettel mosolygott rá. A haldokló arcán mindenki örömet, megnyugvást látott. Most  az atya megkente szemét a szent olajjal és közben mondta: „Ez szent kenet által és az Ő irgalmassága által bocsássa meg neked az Úr, amit látással vétkeztél.” Majd az ajkát is megkente és mondta: „… bocsássa meg neked az Úr, amit beszéddel vétkeztél.” Azután megkente a fülét és így szólt: „…bocsássa meg neked az Úr, amit hallással elkövettél.” Kezét megkenve mondta: „…bocsássa meg neked az Úr, amit érintéssel vétkeztél.” Lábát megkenve mondta: „…bocsássa meg neked az Úr, amit lépéseiddel elkövettél.”

Drága Gyermekeim! Mindig hívjatok papot a haldoklóitokhoz, mert a betegek szentsége minden bűnt eltöröl és a haldokló egész biztosan nem kárhozik el. Ó, Gyermekeim! Sokszor milyen ostoba komédiák folynak le a haldokló ágya körül. A beteg szeretné a szentségeket, mert érzi, hogy csak ez segítene, de nem mer papot kérni, nehogy megijedjenek hozzátartozói. A család meg nem mer papot hívni, nehogy megijedjen a beteg. S közben a haldokló elveszti eszméletét és meghal, és a szentségek segítsége nélkül kell mennie a különítéletre. Az ilyen család kockára teszi szerette üdvösségét.

Mikor meghal valaki, azonnal a különítéletre kerül, akár felvette a szentségeket, akár nem. De ha felvette, akkor a gonosz ott már nem rúghat labdába. A haldokló már eleve Jézusé, és ott véglegesen eldől, hogy hová kerül, a Mennyországba vagy a tisztítóhelyre.

Vannak hamis tanítások a különítéletre vonatkozólag, melyeket nem szabad elhinnetek: pl. egyesek szerint a lélek a halál után egy álomszerű, öntudatlan állapotba kerül, és így marad a világ végéig. Mások azt mondják, hogy a lélek a testtel együtt meghal, és Isten az utolsó ítéletre a testet és a lelket feltámasztja. Vannak olyan tanítások, hogy akik üdvözülnek a haláluk után, azok a teljes boldogságot csak a világ végén nyerik el. Megint mások szerint az üdvözültek haláluk után a Mennyben Jézust csak emberségében láthatják, de az utolsó ítélet után már élvezhetik Istenségét is, sőt az egész Szentháromságot színről-színre.

Ezekkel az eretnekségekkel szemben az Egyház azt tanítja, hogy a halál után a test feloszlik, a lélek pedig tovább él. Azonnal a különítéletre kerül, Jézus Krisztus elé.

Ott, akik őszinte bűnbánatban és Isten szeretetében haltak meg, de még van a bűneik után tartozásuk, a tisztítóhelyre kerülnek, szabadulásukban és szenvedésük enyhítésében sokat tudnak segíteni nekik a földön élők. Azok a lelkek, akik a keresztség felvétele után semmi bűnt nem követtek el (megkeresztelt csecsemők és kicsi gyermekek), valamint halálukig bűneiktől teljesen megtisztult emberek azonnal a Mennyországba jutnak. Azok a lelkek pedig, akik halálos bűnben vagy csak az áteredő bűnben haltak meg, ezután a pokolra jutnak. A különítéletet senki se kerülheti ki. Az ember számára Isten azt rendelte, hogy halála után különítéletre kerüljön. Nincs az a legkisebb jócselekedet, amely ne nyerné el jutalmát és nincs az a legkisebb bűn, amely ne nyerné el méltó büntetését. Jézus így szól az ítéletről: „Aki hisz bennem, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában” (Jn 3,18) Ez a HIT nemcsak annyit jelent, hogy hiszek Jézusban, mint élő Istenben, hanem azt is, hogy Őt követve, az evangélium szerint igyekszem élni. Az ilyenekre mondja, hogy nem esik ítélet alá. Aki viszont nem hisz Krisztusban, nem az Ő tanításait követi, szeretetlenségben, bűnben él, az ítéletet von magára.

Két asszonyt állítok elétek. Figyeljétek meg, mi várható számukra. Közülük melyik von ítéletet magára Jézus előtt a különítéleten? Anna 5 gyermekes családanya. Mély hite és meggyőződése szerint neveli gyermekeit. Hitetlen férje csúfolódásai ellenére minden este együtt imádkozik velük és viszi őket a vasárnapi szentmisére. Férjével tartó hosszú vita után mind az 5-öt megkereszteltette és 2 legnagyobb már volt elsőáldozó. Este, lopva elimádkozza a rózsafüzért, fáradtan álmosan. A másik asszony Juli. Férjével jól megvannak. Gyermekük nincs. Lett volna, de közös megegyezés alapján az abortusz mellett döntöttek. Jelszavuk: nyomorra nem szülünk gyermekeket. A férfi munkanélküli, Juli bérelszámoló egy irodában. Néha, nagy ünnepekkor elmennek a szentmisére. Juli irigy, anyagias természetű. Folyton panaszkodik a férjének, hogy a szomszédok milyen jól élnek. A gyerekeknek is van munkahelyük. 4 keresetből nem csoda, ha tengerparti üdülésre is telik.

Bizony, ha Anna majd meghal, nem sokat fog kérdezni tőle az Én Szent Fiam. De Juli bűnei, mulasztásai komoly ítéletet vonnak maguk után.

Arra az eretnekségre, amely azt állítja, hogy a Mennybe jutottak Jézust csak mint embert láthatják a Mennyországban az a válaszom, hogy az Én Szent Fiamat színről-színre, Istenségében és dicsőségében azonnal láthatják, de még a Mennyei Atyát és a Szentlelket is. Én, Édesanyátok most egy különítéletet szeretnék közelről bemutatni nektek. Csukjátok be testi szemeiteket és lelki szemeiteket nyissátok ki. Itt, az engesztelés termében kinyílik az ajtó, és hárman jönnek be: egy 30 éves halott leány lelke, jobboldalán az őrangyala kíséri, baloldalán a gonosz lélek, egy sportos testalkatú, széparcú fiatalember alakjában. Ritkán lehet ilyen szép, vonzó külsejű férfit látni. Az Én drága Fiam, Jézus itt áll az asztal mellett a különítélet helyén és várja. Megállnak előtte. Az őrangyal elmeséli, hogy a leány, Krisztina már 13 éves kora óta rabja a szex-nek. Mindenkivel telhetetlen, váltogatja a barátait. Rendszeresen szedte a fogamzásgátló tablettákat, mégis négyszer teherbe esett. A 3 abortusz sikerült, de a negyediknél az orvos elvétett valamit és szabályosan elvérzett. Ebbe halt bele. Jézus szomorúan nézi, és így szól: „Leányom! Tudod-e ki vagyok Én?” Így felelt: „Igen. Te vagy Jézus. A gyermekkori imakönyvemben van egy szentkép, arra nagyon hasonlítasz. Akkor még hittem létezésedben, de tanáraim és osztálytársaim kinevettek, hogy én még hiszek a dajkamesékben.” „Kicsi korodban – folytatja Jézus – olyan tiszta voltál, mint egy hófehér liliom. Kár, hogy így beszennyezted magad. Fekete foltok borítanak tetőtől, talpig. A szörnyű kárhozat vár rád, Gyermekem. Mégis adok neked egy utolsó lehetőséget: bánd meg bűneidet, és kérj tőlem bocsánatot, akkor nem küldelek a pokolba.” De az izmos, vonzó férfi átöleli a derekát, és így szól: „Nekem ilyen foltosan is tetszel. Kimondhatatlan nagy testi gyönyöröket adok neked, amihez hasonlót egyetlen barátod sem tudott nyújtani.” Kriszti gondolkodóba esik. Hol Jézusra, hol az ismeretlen szép fiúra néz. Az őrangyala ezt mondja: „Kriszti, ne higgy benne, ez a Sátán, aki a kárhozatra fog hurcolni!” Szent Fiam könyörgően néz rátok, engesztelőkre: „Segítsetek! Imádkozzátok el együtt a „Most segíts meg Máriát”!” Én, Szűzanyátok odamegyek a gonoszhoz és szép csillogó cipőjére rálépek. Erre az egész alak köddé vált és eltűnt. Imátok szavai éles fénynyalábként fúródnak bele a lány lelkébe és elöntötte a bűnbánat. Térdelve, zokogva kért bocsánatot és az Én irgalmas Jézusom megkönyörült rajta, a tisztítóhelyre küldte. Köszönöm a közbenjárásotokat, megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 158. Jézus: Az érdemszerzés

ÉGI ÜZENETEK

2012-09-04

Jézus: Az érdemszerzés

Jézus: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok, Jézus Krisztus, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Az érdemszerzésről szeretnélek tanítani benneteket.

Az érdem annyit jelent: jutalomra méltó cselekedet. Itt ne földi jutalomra gondoljatok, hanem égi jutalomra. Ha valaki becsületesen, kiemelkedően, példamutatóan végzi a munkahelyén a feladatait, prémiumot, fizetésemelést kap. Ha az iskolában a tanuló tudásával, szorgalmával kiválik a többiek közül, akkor oklevelet vagy könyvjutalmat kap. Ha a sportoló helyezést ér el a versenyen, arany-, ezüst- vagy bronzérmet kap.

Ezek csak földi érdemek, jócselekedetek, amelyeknek nincs szerepe az üdvösségszerzésben. Egy példát szeretnék mondani nektek a földi érdemszerzésre. Van egy asszony, aki milliárdos, a Föld leggazdagabb emberei közé tartozik. Rajong a színészekért, rockénekesekért és operaénekesekért. Egy alapítványt létesített a támogatásukra. Az a kívánsága, hogy ez az alapítvány a halála után is működjön, hosszú évtizedeken át. Ismertté vált, mert nagylelkűségét TV-ben, rádióban, folyóiratokban, mindenütt közzétette. Jogában áll hatalmas vagyonát bármire fordítani, de ha még a hajléktalanszállások alapítását vállalta volna, akkor is csak földi érdeme lenne. Tudjátok miért?

Mert nyilvánosan teszi, hogy az embereknek bemutassa, milyen jóságos ő. Fontos szabály: Ne tudja a balkéz, hogy mit tesz a jobb!

A bűnös ember, aki még nincs a kegyelem állapotában, bizony csak földi érdemeket tud szerezni, amelyekért csak itt a földön kaphatja meg a jutalmát, az égben nem, mert a halálos bűnben élő ember jócselekedete az üdvösség szempontjából semmit sem ér.

Az életből szeretnék bemutatni nektek egy nyugdíjas tanárnőt. Irodalom szakos és gyakorló újságíró. Nagyon szereti a festményeket. A lakásában a falak a mennyezetig sűrűn tele vannak aggatva jobbnál-jobb képekkel. Férje még fiatalon meghalt, gyermekei rég kirepültek. Van egy barátja, akivel évek óta együtt él. Azzal foglalkozik, hogy jónevű festőművészeknek kiállításokat rendez „ingyen”, és ő maga nyitja meg. Cserébe ajándékképeket kér. Amúgy a szerencsejátékok rabja, kaszinókba jár. Földi jócselekedetnek számít, hogy elősegíti a festőknek a kiállítási lehetőséget és növeli a hírnevüket. De mivel súlyos bűnök tapadnak hozzá, nem fogadja be kegyelmeimet, melyeket felebarátain keresztül küldök neki, jócselekedete a szememben értéktelen. Mégsem mondok le az Én gyermekemről. Most éppen a szenvedés kegyelmével látogattam meg. Várom a megtérését.

Eddig a földi érdemszerzésről beszéltem nektek, ezután az égi érdemszerzést szeretném megvilágítani előttetek. Csak azok a gyermekeim képesek az égi érdemszerzésre, akik megigazultak, a megszentelő kegyelem állapotában vannak, nincs halálos bűnük. Atyám és Én csak az olyan jócselekedeteket jutalmazzuk, melyeket tiszta lélekkel, de legalábbis súlyos bűntől mentesen tesztek. Ezzel kapcsolatban felmerülhet bennetek a kérdés, hogy mi történik akkor, ha hirtelen kegyelmi állapot közben elkövettek egy halálos bűnt. Vajon ami jót előtte tettetek az mind elvész? A következő esettel válaszolok erre. Sándor buszsofőr. Munkájában megbízható, lelkiismeretes. Szívesen visz csoportokat zarándokutakra. Azon kevesek közé tartozik, aki még imádkozza a rózsafüzért is a hívekkel együtt vezetés közben. Hűséges férj és jó családapa. Rendszeresen jár a vasárnapi szentmisékre, gyónik és áldozik. A megszentelő kegyelem állapotában van. Egyik hétköznap a helyi járatra felszáll egy csinos fiatal nő. Sok az ülőhely, mégis ott marad Sándor mellett és minden női báját felhasználva, el akarja csábítani. Másnap megint felszáll még kacérabban öltözve. Harmadik nap is, de akkor már találkára hívja. Az Én gyermekem nem tud ellentmondani a kísértésnek, és igent mond. Rendszeresen találkozik vele, és bizony megtörténik a házasságtörés. Minden jótette, ami eddig jellemezte, elveszett a Szememben.

Sándor régebbi jócselekedetei elhalnak előttem, nem szerezhetnek neki érdemeket a Mennyben. De abban a faluban, ahol a leány lakik, van Sándor feleségének egy barátnője. Észreveszi a párocskát, ahogy csókolóznak, és azonnal felhívja az asszonyt a friss hírrel. Mire Sándor hazaér, kisírt szemű, feldúlt feleség várja. Bocsánatot kér, mélyen megbánja, elmegy gyónni és soha többé nem tér vissza a leányhoz. És most figyeljetek, Gyermekeim. Ahogy az én bűnbánó fiam megkapta a feloldozást, és újra elnyerte a megszentelő kegyelmet, előző jócselekedetei feléledtek és érdemszerzőkké váltak.

Drága Gyermekeim, tudnotok kell, hogy csak itt a földön tudtok érdemeket szerezni, a másvilágon már nem. Azt is megmondom nektek, hogy felebarátaitoknak nem tudtok érdemeket szerezni, arra csak ők maguk képesek.

Vizsgáljuk meg, hogy a megszentelő kegyelem állapotában lévő ember milyen érdemeket tud szerezni magának!

1.) Eléri a sok jócselekedettel a kegyelem növekedését és így mindig magasabbra jut a lelki fejlődés fokozatain. Két barátnő együtt jár a vasárnapi szentmisére: Jutka és Olgi. Juka ott van a hétköznapi szentmisén is. Napi áldozó és hetente gyónni megy. Naponta 2-3 órát elmélyülten imádkozik, minden csütörtökön virraszt és heti 1 alkalommal engesztelő közösségbe jár. Olgi a vasárnapi szentmisén nem áldozik mindig, csak néha. Évente 3-4 alkalommal végez szentgyónást. Reggel, délben, este elhadar egy Miatyánkot. Arra nagyon ügyel, hogy ne legyen halálos bűne. Mindketten a megszentelő kegyelem állapotában vannak, de Jutkában egyre növekszik a kegyelem, Olgiban pedig egy helyben topog.

2.) A megigazult ember kiérdemli magának az Örök Életet, természetesen az Én kereszthalálom nélkül ez számára lehetetlen lenne.

3.) A kegyelmi állapotban kiérdemelhetitek a mennyei dicsőségetek növekedését, arra az időre, mikor majd üdvözültök, ugyanis a szentek mennyei boldogságának foka a földön szerzett életszentség fokától függ. Akiben itt a földi életében jelentősen növekszik a kegyelem, annak majd nagyobb lesz a mennyei dicsősége. Így van ez ott fent!

De nehogy azt higgyétek, hogy a szentek irigyelik egymást. Mindenki teljesen boldog lesz. Ha egy nagy kondért teletöltünk vízzel színültig lesz, egy csepp se fér már bele. Ha egy vödröt megtöltünk, az is egészen tele lesz. És ha egy gyűszűt színültig töltünk, az is csordultig lesz. Így vannak a szentek: mindenki tele van boldogsággal, csak egymáshoz viszonyítva különböző mértékben.

Végül megállapíthatjuk, hogy a megigazult gyermekeim nem azért tudnak érdemeket szerezni maguknak, mert a megszentelő kegyelem állapotában vannak, hanem azért, mert az érdemszerzésben Isten, segítő kegyelemmel támogatja, azaz értelmét és akaratát vezeti és irányítja a cselekedetekben.

Drága Engesztelőim, most is itt van az egész Szentháromság és Édesanyám. Én, Jézus királyi ruhában ülök, korona a fejemen, piros palást a vállamon. Előttem áll egy haldokló asszony és az ő életkönyve a kezemben. Az egyik oldalán a Sátán kajánul leselkedik rá, a mások oldalán őrangyala áll. A könyvből megmutatom neki az életét. Az égi érdemszerzés szempontjából nézzük végig. A gyermekkora felhőtlen és nyugodt. Meghatódottan nézi magát hosszú, hófehér elsőáldozó ruhájában és beleláthat repeső, tisztaságtól ragyogó, ártatlan lelkébe. 16 évesen belekeveredett a diszkók hangos, hamis örömöket nyújtó világába.  Ital, cigaretta, kábítószer és szex, ezek indították el a lejtőn. A templomtól rég elszakadt, szüleitől elköltözött. 23 évesen egy koncerten megismerkedett egy rock-zenésszel, akivel összeköltözött. Szedte a fogamzásgátlót, mégis teherbe esett. Ezt követte az abortusz. A zenész sorozatosan megcsalta. Egy bárban énekesnőnek vették fel. Züllödt párkapcsolatokban élt. Körülbelül 40 évesen kezdett érdeklődni az okkult dolgok iránt. Spiritiszta szeánszokra jár, emiatt idegei kimerültek, és a pszichiátriára került. A kábítószer ide is elkísérte és túladagolásban halt meg.

Most itt áll előttem remegve, félve, arcát kezébe temetve. Én becsukom az élet könyvét és így szólok hozzá: Gyermekem, hoztál-e magaddal valami érdemet, jócselekedetet? Nem Uram, semmit. Hirtelen trónom elé érkezik egy ragyogó fénysugár: vallásos, mélyen hívő nagyanyjának esdeklő imája. Az irgalmas rózsafüzért mondta haldokló unokájáért. Ezt a fényt bűnbánattá alakítottam és belehelyeztem szegény reszkető lelkébe. Azonnal leborult Előttem és zokogva kért bocsánatot. A gonosz kinevette és belekapaszkodott a karjába, hogy magával viszi. Engesztelő Gyermekeim. ti is segítsetek neki! Már csak egy tized van hátra a nagymamának, erősítsétek az imáját, mondjátok vele együtt: „Örök Atya, felajánlom neked, szeretett Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak Testét és Vérét, lelkét és Istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért. Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak…” Ó, milyen sok fénysugár hullik imátok által e szegény gyermekemre, egészen beburkolja a fény. Odalépek hozzá, tekintetemmel elparancsolom a Sátánt mellőle, és lehajolok, felemelem és így szólok hozzá.

-Légy boldog bűnbánó kicsi lélek, mert mások együttérző imája megmentett a kárhozattól a tisztítóhely legmélyebb fokozatára.

Drága Kicsinyeim, gyűjtögessétek szorgalmasan érdemszerző jócselekedeteiteket, az égi kincseket, melyek belépők lesznek nektek a Mennyországba. Megáldalak titeket az égi érdemszerzés lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 155. Szűzanya: A Szentlélek a megigazult emberben

ÉGI ÜZENETEK

2012-08-07

Szűzanya:  A Szentlélek a megigazult emberben

Szűzanya: Édesanyai szívem összes szeretetével köszöntelek benneteket. Ma arról beszélek nektek, hogyan van jelen a Szentlélek a megigazult emberben. Legutóbb a megigazulásról szóló tanításban hallottátok, hogy Isten jóságában, szeretetében és irgalmában eltörli az ember bűneit, és az embert megújítja és megszenteli. Ez a megszentelő kegyelem által történik. A megszentelő kegyelmet, a 3. isteni személy, a Szentlélek árasztja az emberbe, miközben Isten fogadott gyermekévé, örökösévé, Jézus testvérévé és társörökösévé és a Szentlélek templomává teszi.

Drága Gyermekeim, a Szentlélek nemcsak a megszentelő kegyelmet adja nektek, hanem saját magát is. Tehát bennetek lakik. Ez a bennetek lakás többet jelent, mint a Szentlélek jelenléte. Nézzük földi értelemben mi a különbség a jelenlevés és az ott lakás között. Ha elmentek vendégségbe, kirándulni, templomba, engesztelésre, kórházba, akkor ezeken a helyeken jelen vagytok. De ha az otthonotokban tartózkodtok, ott nem csupán jelen vagytok, hanem ott laktok. A Szentlélek is úgy van bennetek, mint a sajátjában: bennetek lakik, tulajdonába vesz. Ti vagytok az Ő temploma, a háza, lakása.

Hallgassátok a történetet, hogyan járt egy kislány, aki 13 éves koráig oly tiszta volt, mint egy hófehér virágszál. A kis család együtt lakott a nagymamával, aki hívő, imádságos lélek volt. A három kislány közül ő volt a legnagyobb, Andika a neve. Szülei hitetlen közömbösek voltak, szó sem lehetett vallásos nevelésről, csak a nagymama próbálta a három gyermeket Isten felé fordítani. Egyedül Andika szívét tudta megérinteni. Már 6 éves korától ketten együtt imádkozták a rózsafüzért, szorgalmasan eljárt a vasárnapi és hétköznapi szentmisékre és példamutatóan ministrált. 13 éves volt, mikor megismerkedett egy nála 10 évvel idősebb rosszéletű fiúval, akibe beleszeretett. A fiú gondoskodott róla, hogy elveszítse szüzességét. Sőt teherbe ejtette és ezt követte egy abortusz. Szakított ezzel a fiúval, de sajnos nem állt meg a lejtőn. A következő barátja Andi szüleinek belegyezésével már oda is költözött hozzájuk. Az fogamzásgátló szerek használata ellenére 16 évesen újra áldott állapotba került. Még egy abortusz. Azóta már ki tudja hányadik barátja lakik vele. Meghalt a nagymama, örökölte a házát, és most a legújabb fiúval él ott kettesben. A szülei szemében ez természetes állapot. Ez a kislány ma 19 éves, be se teszi a lábát a templomba, elszakadt Istentől. Bemocskolta a Szentlélek templomát: saját testét-lelkét. Elveszítette a megszentelő kegyelemet. Pedig mennyit gyönyörködtem benne, mikor kicsi korában térdelve a mama mellett, fáradhatatlanul mondta a hosszú rózsafüzért. Nagy szüksége lenne a megtérésre, mert most a pokol felé halad.

Ó, Gyermekeim! Imádkozzatok Andika és a hozzá hasonló fiatalok megtéréséért, mert a számonkérés ideje közeledik. Vigyázzatok saját lelketekre, mint a Szentlélek templomára! Ha folt esik rátok, azonnal gyakoroljatok bűnbánatot és menjetek nagyon gyakran gyónni. Ha úgy érzitek, hogy nincs semmi bűnötök, kérjétek a bennetek lakó Szentlelket, hogy mutassa meg a lelketekben rejtőzködő bűnt. Tapasztalni fogjátok, hogy megsúgja nektek. Pl. ki veszi észre, hogy bűnt követ el, ha arra gondol, bárcsak ne jönne ide többet X Y! Bárcsak ne találkoznék vele az utcán! Bárcsak ne hívna fel telefonon többé! Látjátok? Ez bűn! A szeretetlenség bűne. Vagy ki gondol arra, hogy az irigység gyíkocskája mardossa a szívét, mikor arról panaszkodik, hogy a menye jobban szereti az édesanyját, mint őt? Pedig ez is meggyónni való bűn. Tehát, Kicsinyeim, jobban vigyázzatok a lelketekre, a Szentlélek templomára, mint szemetek világára, hogy elnyerje Isten tetszését. Hiszen nem vagytok a magatoké, hanem Istené vagytok.

Most arról szeretnék beszélni nektek, hogy a bennetek lakó Szentlélek kegyelme hogyan segít titeket. A Szentlélek kegyelmi működését legjobban az elektromos áramhoz hasonlíthatjuk: fényt ad, erőt ad és melegít.

Villany nélkül már el sem tudjuk képzelni az életünket. Esténként hogyan olvasnánk, kézimunkáznánk, tanulnánk? Csak a gyertya derengő fényében. Az erős fény nélkül hogyan végeznék a sebészek a műtéteket?

Az áram erőt is ad, hajtja a gépeket. Hogyan lenne egy többmilliós városnak ivóvize, fürdővize vizierőművek nélkül?

Az áram melegít is. Nem működne a központi fűtés, ha az áram nem hajtaná a melegvizet a radiátorokba. Hogyan szárítanátok meg a vizes hajatokat, ha a hajszárítót az áram nem működtetné?

Az áramhoz hasonlóan működik a Szentlélek is bennetek.

1.) A Szentlélek fényt ad. Bölcsességével megvilágosítja értelmeteket, segít felismerni bűneiteket, segít az Ő isteni világosságával meglátni nektek a szenvedés értelmét, hogy ne legyen nyűg számotokra, hanem érdemszerző cselekedet.

2.) A Szentlélek erővel tölti fel lelketeket, mint az áram a gépeket. Ezt az erőt ajándékai által közvetíti. Hiteteket növeli, reményeteket erősíti, szereteteteket tökéletesíti. Akaraterőt ad nektek a feladatok elvégzéséhez. Bátorságot ad a hitetek megvédéséhez. A jótanács lelkével segít benneteket a nehéz döntésekben. A jámborság lelkével a buzgóságot önti szívetekbe. Az istenfélelem lelkével félelmet és utálatot ébreszt bennetek a bűn iránt.

3.) A Szentlélek – mint az áram – meleget is ad nektek. Egyik engesztelő gyermekem megtapasztalta, hogy ha imája előtt nem hívja a Szentlelket, imádkozása fénytelen, örömtelen lesz. De ha kéri, hogy gyújtsa lángra a szívét, akkor melegség járja át, egyre növekvő szeretetet érez a Szentháromság iránt, finom, borzongó érzés keríti hatalmába, és boldogan szállnak szívéből fakadó szavai Isten trónja elé. Tehát csak kérni kell a Szentlelket és ő mély áhítatot, melegséget ad az imádkozó szívébe. Ő az, aki hűséget, kitartást ad a léleknek. Ő az, aki segít szívesen imádkozni. Beszélgetnetek kell a Szentlélekkel, aki bennetek lakik. El kell mondanotok Neki problémáitokat, gondjaitokat, döntéseiteket, engedjétek, hogy vezessen. Aki így tesz, abban egész biztosan benne lakik a Szentlélek.

Drága Kicsinyeim, most figyeljetek! A bennetek élő Szentlélek ajándékot készített nektek. Meg akarja mutatni, hogyan költözött belétek a megigazulásotokkor. A helyiség mennyezete eltűnik és látszik a kék égbolt. Az ég is megnyílik és rajta keresztül a Mennyei Atya trónjától egy széles ragyogó fénysugár árad be az engesztelő terembe. A fényben sok kitárt szárnyú fehér galamb közeledik. Fejükön glória csillog. Annyi galamb érkezett, ahányan vagytok. Egyértelmű, hogy ők a Szentlélek Isten szimbólumai. Emeljétek magasra a tenyereteket! Először spirál alakban mindig szűkebb köröket ír le fölöttetek a levegőben, majd rászáll a kezetekre. Most gyengéden helyezzétek az öletekbe. Nézzétek csak, mi van a kis csőrében?! Egy fehér selyemszalag, melyre arany betűkkel rá van írva: HIT…REMÉNY…SZERETET. Leteszi az öletekbe. Ezt a szalagot helyezzétek a szívetekbe, mert nektek hozta! Kinyitja a csőrét és emberi hangon megszólal: „Én vagyok a Szentlélek Isten és végtelen szeretetemmel köszöntelek benneteket. E három isteni erényt, melyeket már rég megadtam nektek, most fel akarom erősíteni a lelketekben. Azt akarom, hogy végre ne nyugtalankodjatok, hanem higgyetek a Szentháromságban teljes gyermeki ráhagyatkozással. Azt akarom, hogy reménykedjetek Isten végtelen irgalmában és gondoskodásában, mely most a közelgő megpróbáltatások alatt mégjobban felerősödik. Azt akarom, hogy szeretetetek tökéletesedjen, egyre jobban szeressetek minket és egymást. Ha szabad akaratotok megengedi, eltüntetem belőletek az ellenszenv, a neheztelés, a harag és gyűlölet csíráit és beborítalak benneteket a feltétel nélküli, válogatás nélküli tökéletes szeretettel.”

Ezután a Szentlélek felszáll a fejetekre és csőrével egy szeretetcsókot ad a homlokotokra és egyet-egyet a mindkét arcotokra. Visszarepül az öletekbe, majd elkezd tündökölni, ragyogni és kéri nyissátok ki a szívetek ajtaját. Egy pillanat alatt berepül, és ott marad az Ő hajlékában, templomában. Onnan vezeti, irányítja gondolataitokat, érzelmeiteket, cselekedeteiteket. Onnan várja, hogy osszátok meg vele minden örömötöket, bánatotokat. Ma este, ha elvonultatok a rejteketekbe, beszéljetek Hozzá. Köszönjétek meg Neki ezt a nagy ajándékot, amit itt az engesztelésen kaptatok.

Drága Gyermekeim! Köszönöm, hogy csendben és áhítatosan végighallgattatok. Imádkozzatok azokért, akik még súlyos bűnökben vannak és nem tudott beléjük költözni a Szentlélek. Édesanyai szeretetem jeléül körbemegyek köztetek és egy piros szívet rajzolok a homlokotokra, hogy el ne felejtsétek, hogy nagyon szeretlek benneteket. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 147. Jézus: A Szűzanya, mint példakép

ÉGI ÜZENETEK   2012.05.22 Jézus: A Szűzanya, mint példakép
Jézus: Ma Édesanyámat, mint a nők példaképét szeretném bemutatni nektek. Ha minden leány és asszony igyekezne hasonlítani rá, megváltozna a világ. Megszűnne a kicsapongás, a szabadosság, az erkölcstelenség, mert a leányok tisztaságra, az asszonyok hűségre törekednének. Nem lennének utcalányok, nyilvános házak. Megszűnnének az abortuszok, mert a Szűzanyához hasonlóan az anyaságot szentnek és sérthetetlennek tartanák. A fiúk nem kaphatnák meg egy kóláért a lányokat, kénytelenek lennének házasodni. A férfiak nem csalnák meg a feleségüket, mert a feleségek szelídségükkel, hűséges szeretetükkel és szorgalmukkal vonzó családi tűzhelyet teremtenének férjüknek, mint ahogy Édesanyám Józsefnek.
Drága Gyermekeim! A főbűnök közül – amelyekről már tanítottalak titeket – négyet szeretnék kiemelni, és ezeken keresztül bemutatni Szűz Máriát, mint követni való példaképet. Ezek a bűnök: a kevélység, a fösvénység, atorkosság vagy más szóval telhetetlenség és a bujaság.
Nézzük az első főbűnt, a kevélységet. Most mindent a női nem oldaláról vizsgáljunk. Nézzetek körül, hány és hány öntelt, gőgös leány vagy asszony van. Ezek a legszebbnek, a legvonzóbbnak, a legokosabbnak, a legügyesebbnek tartják magukat. Nem értékelik mások cselekedeteit, szorgalmát, erényeit, külső megjelenését. Mennyire más volt az Én Édesanyám. Alázatával győzte le a kevélységet. Már akkor is tanúsította, hogy nem gőgös, hanem végtelenül alázatos, mikor Atyám üzente neki, hogy Ő lesz a Messiás anyja. Szívében és értelmében ez játszódott le: „Én senki és semmi vagyok, porszem, mások sokkal inkább méltóbbak lennének erre a nagy feladatra. Talán a Mindenható nem fogadja el szolgáló leányának szüzességi fogadalmát?” De Gábriel arkangyal megnyugtatta, hogy nem ember révén lesz anyává, hanem a Magasságbeli erejéből. Szerénysége abból is látszott, hogy áldott állapotában senkinek sem beszélt arról, hogy Ő a Messiás anyja. Erzsébetnek és Józsefnek is nem Ő mondta, hanem az Égiek nyilatkoztatták ki. Pedig mekkora szenzáció lett volna Izraelben, hogy egy szűz méhében már ott van a várva várt Messiás. De az Én Édesanyám alázatában erről mélyen hallgatott. Pedig sokan megszólták, amiért már látszik az állapota, miközben még csak jegyesek Józseffel. Názáretben többen lenézték a szegénysége miatt. Megalázó volt neki, mikor rokonai megfedték, amiért Én 30 évesen elszakadtam tőle, összegyűjtve apostolaimat jártam a vidéket és tanítottam. Megalázták, mikor a keresztúton a gonosz emberek újjal mutogattak rá, hogy Ő a názáreti anyja. Kérdezgették: Miért nem nevelted meg jobban, most nem járt volna így.
Legyőzte Szűzanyátok a fősvénységet, a kapzsiságot. Nézzétek a mai nőket! Hogy hencegnek ékszereikkel. Teleaggatják magukat aranyláncokkal, karkötőkkel, óriási fülbevallókkal, márkás autókkal közlekednek és közülük a gazdagok tornyos palotákban laknak. Ez azért van, mert a pénz az Istenük és mindent megtesznek, hogy felhalmozzák, és anyagi javakra fordítsák. Nem támogatják a szegényeket, még akkor sem, ha éheznek, ha a hiteleik miatt elvesztik a házukat. Bezzeg drága Anyám szegénységben hozott világra és szegénységben nevelt fel Engem. Nem ragaszkodott a földi javakhoz. Még rólam is lemondott, aki minden kincse voltam. Már újszülött koromban odaadott Istennek. Megfosztotta magát méhe gyümölcsétől, hogy jóvátegye Éva lopását, aki Isten gyümölcsét lopta el. Mikor eljött nyilvánosságra lépésem ideje, megértően elengedett a világba, hogy megkezdhessem megváltó munkámat. Kimondhatatlan fájdalommal kísért végig a Golgotán, áldozati ajándékként adott Atyámnak engesztelésül az emberiség bűneiért. Ezzel példát mutatott az anyáknak, hogyan kell lemondani mindenről, még saját fiáról is, egy magasabb cél érdekében.
Legyőzte Édesanyám a telhetetlenség bűnét is. Leányok, asszonyok! Hányan vagytok, akik nem tudnak betelni az evéssel, ivással, élvezeti cikkekkel, ínyencségekkel. Sose elég a divatos ruha, cipő, ékszer. Hányan vagytok, akik rabjai a tv sorozatoknak, internetnek, számítógépnek. Szűzanyátok egészen más volt. Megtagadott magától minden élvezetet, csak olyan egyszerű ételeket fogyasztott, ami életfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges volt. Ha valami finomságot kapott, azt azonnal elosztotta József és köztem. A tudásban sem volt telhetetlen, hálás volt azokért az ismeretekért, amit a Mennyei Atya az éremébe ültetett. Nem törődött a kényelemmel. Amikor József szamárháton vezette Betlehembe a népszámlálásra –áldott állapotának vége felé – nagyon fáradt volt és fázott. De nem panaszkodott, inkább Józsefet sajnálta a gyaloglás miatt. Ő a testét nem kímélte. Egyetlen célja volt Istenhez kerülni. Csak Istenre éhezett.
Az Én tisztalelkű Szűzanyám legyőzte a bujaságot is, amely a mohóságig vitt telhetetlenség. Sok mai nőnek nem elég, hogy rendes házaséletet él férjével, hanem bűnös, fajtalankodásnak számító mesterkedéseket folytat vele. Oly telhetetlen, hogy párja nem is elég neki. Interneten keresi az újabb és újabb barátokat, hogy változatosabbá tegye erkölcstelen életét. A szex az istene, nem tud betelni vele. A mai lányok között alig van olyan, aki a házasságáig szűzen megőrzi magát. Édesanyám még nem volt 3 éves, mikor egészen Istennek ajánlotta magát, és megígérte, hogy örökké szűz lesz. Ígéretét valóra váltotta: Szűzen ment hozzá Józsefhez, természetfeletti módon szűzen szült Engem, és születésem után is szűzen élte le az életét.
Drága Gyermekeim! Tudjátok-e ki a tiszta? Aki nemcsak a testét tartóztatja meg, hanem az érzelmeit és gondolatait is. Édesanyámnak egyetlen tisztátalan gondolata sem volt. Ez nektek embereknek szinte lehetetlen, a gonosz kísértései miatt. Vágyakat próbál szívetekbe, értelmetekbe ültetni, de ez a kísértés szintjéig nem bűn. Csak akkor válik bűnné, ha eljátszotok a gondolattal, és nem űzitek el. Ilyenkor kell hívnotok Engem és Szent Mihályt. Mi megszabadítunk a kísértéstől, és lelketek tiszta marad.
Drága Engesztelőim! Ma ennyit akartam mondani szeplőtelen Édesanyámról. Mi négyen: az egész Szentháromság és a Szűzanya egy fényes felhőn érkeztünk közétek. Én már az engesztelés elején ide álltam a helyemre eszközöm mellé, hogy tanítsalak benneteket. Mellettem a Mennyei Atya királyi ruhában: piros aranydíszítésű palást a vállán, csillogó korona a fején és a jobb kezében egy arany színű pásztorbot, jelezve, hogy ti az Ő nyájához tartoztok. A Szűzanya hófehér ruhában, fehér övvel és fehér tüllfátyollal. A kezében egy fehér liliom. A tisztaságot jeleníti meg. Eszközöm jobb vállán a Szentlélek galambalakban ül. A Mennyei Atya kíván szólni hozzátok: „Drága Gyermekeim! A Föld tele van kevélységgel, fösvénységgel, telhetetlenséggel és bujasággal. Szükségem van rátok, legbuzgóbb barátaimra, hogy ezeket a legfőbb bűnöket segítsetek kiirtani. Egy távoli helyre hívlak benneteket. Eljöttök-e Velünk? …. Előtte Szent Fiam és Mennyei Édesanyátok egy nagy üres fonott kosárral körbemegy köztetek, hogy egyenként mindegyiketek tegye bele a múlt kedd óta végzett imáit, jócselekedeteit, szentmiséit, szentáldozásait, májusi litániáit, röpimáit, imaórai részvételeit, áldozathozatalait, virrasztásait, böjtöléseit, önmegtagadásait. A kosarat idehozzák Elém, áldásommal kegyelemmé, fehér rózsaszirmokká alakítom. Most e kosárral együtt mindannyian üljünk fel a képzelet szárnyára és repüljünk föl az űrbe. Már meg is érkeztünk. Nézzetek lefelé! Alattatok a bűnökkel terhelt fekete Földgolyó. Vegyétek körbe a kosarat, Kicsinyeim, markoljatok bele és hintsétek a Földgolyóra a rózsaszirmokat. Ahová esnek a Föld kivilágosodik. Most pedig, Mi, a Szentháromság tagjai minden rózsasziromhintő gyermekünk homlokára egy keresztet rajzolunk, a megváltás jelét. Ugyanis a bűnök eltörlésével sokat segítettetek a megváltásban, mely ma is folyik.
Átadom a szót Jézusomnak. „Jöjjetek drága Engesztelőim, visszamegyünk a helyünkre. Egy áldással szeretném megköszönni nektek mai segítségeteket. Édesanyám oltalmába ajánlva megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 140. Szűzanya: Elégtételi szenvedés

2012.03.20 ÉGI ÜZENETEK Szűzanya: Elégtételi szenvedés
Drága Engesztelő Gyermekeim, ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok, és eszközömön keresztül szólok hozzátok. A múltkor a szentgyónással kapcsolatban már beszéltünk az elégtételről. Mielőtt még ezt a témát kifejtem, nagy-nagy szeretettel köszöntelek benneteket, a rendszeresen járókat is, és azokat is akik Budapestről, oly messziről jöttek el, hogy engeszteljenek,  és lelkeket mentsenek. Most körbejárok, és keresztet rajzolok a homlokotokra, majd egy édesanyai szeretetcsókot lehelek rá.
A gyóntató általában ima formájában adja fel az elégtételt, és ti gyermekeim ezt kiegészítitek egyéb jóvá tételekkel, áldozatvállalásokkal, lemondásokkal, önmegtagadásokkal. Az elégtétel annyit jelent, mint jóvá tétel. Az általad okozott kár kiegyenlítése. Ti emberek, bűneitekkel megbántjátok Isten jóságát, szeretetét, és ezt a kárt egyedül jóvátenni képtelenek vagytok. Helyettetek és értetek is Jézus adja a Mennyei Atyának szenvedésével és kereszthalálával. Jézus a világon elkövetett, és a jövőben elkövetendő összes bűnért elégtételt adott. Ádám és Éva bűnéért, és egyenként, mindannyiatok bűnéért. Én most Szent Fiam szenvedéséből kiemelek néhányat, és bemutatom nektek, hogy ezekkel a konkrét szenvedésekkel, melyik bűnökért szerzett elégtételt nektek a Mennyei Atyánál. Hunyjátok be szemeteket, és nézzétek a megkötözött, ártatlan véresre vert Jézust, ahogy oda ráncigálják a főpapok, Pilátus és Heródes elé. Igazságtalan vádak özönét borítják rá, és ő hallgat. Ezért a hallgatásért egy katona vaskesztyűs kezével szájon vágja, elered az orra vére és a szájából is folyik a vér. Azért nem szól vissza, hogy elégtételt adjon Istennek azért, amiért ti emberek a rágalmakat dühösen, haraggal, veszekedéssel és panaszkodással fogadjátok. Elégtételt adjon azok helyett, akik ezeket a hazug elítéléseket másokra rázúdítják, és a tisztességes emberek becsületébe belegázoljanak. Hogy elégtételt adjon az ítélkezők helyett, akik mindig mások hibáiról fecsegnek, ahelyett, hogy a maguk hibáival törődnének. Ti, drága Gyermekeim, már a lelki fejlődésnek egy olyan magas fokán áltok, hogy nem szoktatok rágalmazni, hazug ítéleteket mondani. De előfordul, hogy átsuhan a gondolatotokon egy rossz gondolat, valakiről, aki titeket megbántott, vagy kimondjátok ezt az elítélő szót érte. Soha ne ítélkezzetek, mert úgy ítélnek meg majd benneteket, ahogyan ti ítélitek meg egymást. Gyermekeim, itt áll előttetek Jézus az ostorozó oszlop mellett. Minden ruhát letéptek róla, nézzétek, hogy meggörnyed, kezeivel próbálja eltakarni mezítelenségét a kaján, vigyorgó szeme előtt. Képzeljétek el, hogy meztelenül odakötöznek benneteket egy város lakossága előtt egy villanyoszlophoz, és csúfolnak, nevetgélnek rajtatok. Újjal mutogatnak rátok. Bizony ez a keresztény-üldözéskor előfordulhat. Érezzétek a legszentebb, legtisztább, legártatlanabb ifjú Jézus szégyenét. A hatodik parancsolat ellen elkövetett bűnökért adott ezzel elégtételt. A mai fiatal lányok kacér bűnre ingerlő öltözködéséért. Az ízléstelen szex kártyák, folyóiratok nézegetéséért, a ma már általánossá vált házasságon kívüli testi kapcsolatokért, a házasságtörésekért, a züllött társaságon belüli szexért, a fajtalankodásokért, a test áruba bocsátásáért. Nézzétek, mit tesznek Szent Fiammal, rákötözik az oszlopra, és hosszú ideig elől, majd hátul ostorozzák. Friss hosszanti sebeiből hull a vére, még az arcát sem kímélik, szemét majdnem kiverik. Mikor köteleit elvágják, erőtlenül belehull Szent vérének tavába, amely a lábánál összegyűlt. Az ostorozás elégtétel a testi sértésekért, a verekedésekért, a gyilkosságokért, abortuszokért, és azokért a kényes nyafogó gyermekeinkért, akik a legkisebb testi fájdalomra panaszkodással, sírással válaszolnak, és rögtön fájdalomcsillapítóhoz nyúlnak. Most Megváltótokat leültetik, egy véres, piszkos katona köpenyt borítanak a vállára, és fejére egy töviskoszorút nyomnak, a tetejére még rá is vágnak egy bottal. Sebeiből patakokban ömlik a vér, leköpdösik, botokkal böködik, kövekkel dobálják, majd letérdelnek előtte, és nevetve imádják: „Üdvözlégy, zsidók királya!” Ezzel a gőgért, az önteltségért, mások megvetéséért, nevetségessé tevéséért, a csúfolódásért, a kárörömért ad Jézusunk elégtételt.  Drága Engesztelőim!  Ebben a csúfolódásban nektek is részetek van, amikor elítélő szavakat mondanak rátok, hogy jártok az engesztelésre, szentfazéknak neveznek, meg hogy csúsztok-másztok a templomba, meg a zarándokhelyekre. Tekintsétek ezt a csúfolódást nagy értéknek, mert miért is lenne a tanítvány különb a mesterénél. Jézust is sokat csúfolták, most hallottátok. Jézusotok megkezdi keresztútját, görnyedten vonszolja magát, a kereszt kemény fája csontig belefúródik vállába, szinte megállás nélkül ütlegelik, hajtják, és a vérveszteségtől végtelenül szomjas. Nem dobja el keresztjét, hanem végigviszi, mert bűneitekért elégtételt nyújt az Atyának. A kényelemszeretetért, az önsajnálatért, a szenvedés, betegség, lelki szenvedés miatti zúgolódásért, káromkodásért, a lustaságért, a hatalmon lévők zsarnokoskodásáért, kegyetlenkedéséért, a munkabérek visszatartásáért. Az Úr Jézus szenvedésének és kínhalálának minden pillanatával, minden csepp elhullajtott vérével, verítékével, könnycseppével elégtételt, jóvátételt adott bűneitekért, és csak ezért nyerhetitek el az örök életet.
Nézzük, hogy van jelen ma a Szentháromság, és a Szűzanya. A Mennyei Atya királyi trónján ül, szomorúan nézi az emberiséget, ahogy bűnökben hever, csak vár a megtérésre, de egyre fogy a türelme. A szenvedő Jézust látjátok, véresen, piszkosan, vállán nehéz keresztjével. Én, Édesanyátok, megfogom Szent Fiam véres kezét, és vezetem Atyám felé. Ti, engesztelőim, mögöttem vagytok, imádkoztok az emberiség megtéréséért. Mire odaérünk Jézussal Atyám trónja elé, Szent Fiam összerogy a fáradtságtól. Fejét az Atya ölébe hajtja és így szól: Ó, Atyám, látod, hogy szenvedek, minden fájdalmammal jóvá akarom tenni gyermekeid bűnét, hogy kiengeszteljem helyettük drága Atyai Szíved. Bocsáss meg nekik kedvemért, mert nem tudják, mit cselekszenek! Tekints az előtted ülő Engesztelőidre, hallod, hogy kérik irgalmadat? Ó, gyermekeim! Mondjátok utánam: Örök Atya felajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak testét és vérét, lelkét és istenségét engesztelésül bűneinkért, és az egész világ bűneiért. Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak!
Köszönöm, hogy velem imádkoztatok. Az Atya int a Szent Lélek Istennek, aki galamb alakjában a bűnös emberiség fölé röpül és kegyelmekkel árasztja el. Újra sokan megtérnek. Látjátok még tart az Atya türelme. Mosolyogva néz rátok, és szeretettel megáld benneteket, mert hiszen a ti imáitokat tudta kegyelemmé alakítani. Most a Szentlélek az Atyához repül, majd emberi alakot vált. A Mennyei Atya a trónja előtt, a szenvedő Jézus a keresztjére támaszkodva, és Édesanyátok, mind a négyen megáldanak benneteket az elégtételért adott hála lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 139. Mennyei Atya: Bűn, bűnbánat, szentgyónás

2012.03.06   ÉGI ÜZENETEK Mennyei Atya: Bűn, bűnbánat, szentgyónás
Drága Engesztelő Gyermekeim, ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok, és eszközömön keresztül szólok hozzátok. A nagyböjti időszakban a bűnről, a bűnbánatról és a szentgyónásról szeretnélek tanítani benneteket. Az áteredő bűn miatt, ami ősszüleitektől maradt rátok, az ember természete rosszra hajlik. Könnyebben teszi a rosszat, mint a jót. Az igaz, hogy a keresztség lemosta rólatok az eredendő bűnt, de a bűnre való hajlam megmarad bennetek. Ezt a hajlamot lehet csökkenteni neveléssel, szívós akarattal. A bűn ellen harcolni kell egy életen át, csak így juthattok el az életszentségre. Csak az tud harcolni a bűn ellen, aki felismeri a bűneit. Erzsike és Marika együtt szoktak szentmisére járni. Marika egyedül él, Erzsike a családjával. Szentmise után így beszélgetnek: – Marikám, olyan nyugodt, békés a lelkem, hogy ma meggyónhattam. Könnyűnek érzem magam. Még csak két hete gyóntam, és már megint összegyűltek a bűneim. Marika így válaszolt: – Nekem elég egy évben egyszer gyónni. Mond, milyen bűnöket tudok én elkövetni, hiszen egyedül vagyok, nincs akivel veszekedjek, mindennap mondom a rózsafüzért, nem lopok, nem gyilkolok, nem paráználkodok. Figyeld meg csak meg Líviát, minden vasárnap ott van a templomban, heti áldozó, és az internetről összeszedett férfiakat váltogatja, hol egyikkel, hol másikkal alszik. Látod, ő aztán bűnös. Hallottad, hogy már több abortusza volt. Marikám, ezt nem hallottam, de már találtam is egy meggyónni való bűnt a lelkeden, mégpedig az ítélkezést. – Hát én csak az igazat mondtam, ez is bűn? – De még mennyire, hogy az! És ha mégsem igaz, csak pletyka, akkor bizony rágalmaztál, az pedig súlyos bűn. Marika elgondolkodik, és lehajtott fejjel szégyenkezve mondja: – Jövő vasárnap elmegyek gyónni.
Gyermekeim, segítsetek a másiknak felismerni a bűneit, hogy a bűnbánat megindulhasson benne. Mit jelent a bűnbánat? Mit bántok ilyenkor? Elsősorban azt, hogy ilyenkor Nekem fájdalmat okoztok, Jézus szívébe tövist szúrtok, másodsorban bánjátok, hogy lelketeken foltot ejtettetek. Súlyos bűn esetén kiestetek a megszentelő kegyelem állapotából. Aki bűnt követ el, nem érzi jól magát, alig várja, hogy megváljon terhétől. A bűnt nem elég megbánni, hanem jóvá kell tenni, engesztelni kell érte, mert ha nem teszitek, tartozásokat gyűjtötök magatoknak a tisztítóhelyre. Hogy hogyan lehet jóvátenni. Pl. úgy, hogy aznap lemondasz valamiről, amit szeretsz, vagy valami többletmunkát vállalsz, ami nem a te dolgod lenne. Az a helyes, ha a bűnbánatot a szentgyónás követi. A szentmise elején a közgyónás nem helyettesítheti a fülbe való gyónást, hiszen ott nincs a bűnök személyes beismerése és nincs feloldozás. Hány és hány olyan szentmisére járó van, aki azt hiszi, hogy a közgyónással minden bűn el van törölve, pedig tudnotok kell, hogy ezzel a formával csak a bocsánatos bűnöktől lehet megszabadulni, a halálos bűnöktől nem, tehát a szentmisén csak akkor áldozhattok, ha nincs súlyos bűnötök, a megszentelő kegyelem állapotában vagytok. A szentgyónás nem emberi találmány, hanem isteni alapítás, a feltámadt Jézus húsvét vasárnap este bűnbocsátó hatalmat adott apostolainak, amikor így szólt: Vegyétek a Szent Lelket, akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, és akinek megtartjátok, az bűnben marad.
Drága Gyermekeim! Nagyon fontos, hogy tudatosítsátok magatokban, hogy a gyóntatószékbe a pap az én helyettesem, eszközöm. Nem egyszerűen csak emberhez mentek, és mondjátok el bűneiteket, hanem Nekem, Istennek teszitek. A pap helyettem bocsátja meg bűneiteket. Ebben a nagyböjti időben még fogtok hallani a bűnbánat szentségéről, de mára ennyi elég.
Itt van körülöttetek a Szentháromság és a ti Mennyei Édesanyátok. Jézus, az Én szeretett Fiam papi ruhában ül. Vele szemben térdel egy középkorú asszony, mivel ő azt hiszi, amit lát, hogy a gyóntató pap van ott, akit személyesen ismer, szégyelli bevallani az egyik bűnét, ezért csak a többit mondja el. Jézus a pap ajkán keresztül így szól hozzá: – És a múlt heti házasságtörésedről miért nem beszélsz? A nő megdöbbenten néz rá: – Honnan tudja? – Én minden pillanatodat látom, Gyermekem – és felfedi magát teljes valóságában az asszony előtt. Láthatóvá válik. A gyónó ámulva nézi őt, elszégyelli magát bűne elhallgatása miatt, és elfogja a mély bűnbánat, a zokogás. Ezt a bűnt is meggyónja, és Jézus feloldozza. Ott áll a Szűzanya, és egy szép hófehér ruhát ad rá, a megszentelő kegyelem fehér ruháját. Most pedig Engem, Mennyei Atyátokat láthattok lelki szemeitek előtt. Két angyal áll mellettem, jobbról és balról. Egyik egy vérrel teli kelyhet, a másik egy könnyekkel teli kelyhet tart a kezében. Így szólok hozzátok: – Drága Gyermekeim! Körbe megyek angyalaimmal, és megjelölöm homlokotokat az Úr Jézus Golgotán összegyűjtött vérével és a szíveteket a Szűzanya értetek ontott könnyeivel. Ezután, amikor beléptek a gyóntatószékbe, mindig kiosztom nektek e két lélektisztító jelet. A Szentlélek óriási fehér galamb formájában kering felettetek, szárnyaiból lila virágszirmokat hullajt rátok, melyek a bűnbánat jelképei. Drága Gyermekeim, töltse el szíveteket őszinte, mély bűnbánat. Gondoljatok arra, hogy személy szerint ti is hozzájárultatok Szent Fiam golgotai és mai szenvedéséhez. Megáldalak benneteket a bűnbánat lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 133. Szűzanya: Mennyország

2011.12.28 ÉGI ÜZENETEK Szűzanya: Mennyország
Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, én vagyok Mennyei Édesanyátok, eszközömön keresztül szólok hozzátok. Nekem jutott az a csodálatos feladat, hogy a mennyországról beszéljek nektek, és képzeletben oda vigyelek benneteket. Csak egy szeletét mutatjuk be nektek, hogy a több meglepetés legyen akkor, amikor majd a Mennyei Atya magához szólít benneteket. Már ott is vagyunk egy szivárványos fényes úton. Az út két oldalán kristálysziklák vannak, átlátszóak, és mindegyiken egy felirat van, ilyenek: áldozat, alázatosság, szeretet, hit, remény, böjt, engesztelés, ima stb. ezek visznek a Mennyországba titeket. A rögös keskeny úton járók léphetnek rá erre az útra. Egy gyönyörű szép várost látunk, kristálykerítéssel van körülvéve, azon egy kétszárnyú aranykapu. A kaput drágakövek díszítik, de sokkal szebbek, mint a földiek. A kapu jobb és baloldalán van egy-egy aranyzsinór, amely bojtban végződik, a tetején pedig csengettyűk vannak. Közületek kettőt kiválasztok, akik meghúzzák a csengőt, és nézzétek csak, már repülnek is feléjük az angyalok. Az angyalok csodálatosak, áttetszőek, az egyikük rózsaszín, a másik kék ruhában van, és hosszú hófehér szárnyuk van. Kitárják a két kaput, mert észreveszik a Szűzanyát, rajtunk még nincs fehér ruha, de beengednek, mert a Szűzanya nagyon sokat jelent számukra. Beléptünk a mennyországba. Csodálatos, tündöklő város tárul elénk. Az utak fényből vannak, és ahol egymást keresztezik, gyönyörű fasorok és parkok vannak selymes fűvel, és gyönyörű virágokkal. Lugasok, színes bokrok és virágzó fák díszítik. A városban a házak fényből készülnek, vannak kisebbek és nagyobbak. Észrevesszük, hogy nagyon sokan járnak az utcákon hófehér ruhában, az egyikük körül csak dereng a fény, a másik nagyobb fényben tündököl, a harmadik pedig, úgy ragyog akár a nap. Nagyon kedvesek egymáshoz, ketten, hárman sétálnak együtt, csoportokban megállnak beszélgetni, vagy leülnek a parkban. Vannak közöttük, akik a földön jó barátok voltak, vagy házastársak. Az egyik házból kijön egy férfi és egy nő, úgy tűnik, hogy valamikor itt a földön házaspár voltak, már idősnek kellene lenniük, de nem öregszenek, mert a mennyben nincs öregség. Odamennek hozzátok, és így szólnak egyikőtökhöz: – Gyermekem, hát eljöttél ide látogatóba, látom még nincs rajtad fehér ruha, még nem maradhatsz itt, de így is nagyon örülünk neked. Látod édesapád és én a te imáid hatására itt vagyunk a mennyországban. Imádkozunk érted, hogy meggyógyulj, és hogy a lelked egyre jobban szárnyaljon a Jó Isten felé, és hogy megszabadulj a gyengeségeidtől. Imádkozom a fiadért és a leányodért, a fiadért, hogy találja meg végre, akit én kijelöltem neki, a lányodért pedig, hogy találjon rá Istenre egész családjával együtt. Azután tovább megyünk, és egy férfi közeledik fehér ruhában felénk, egyik kislányomhoz jön. – Drága kis feleségem, hát itt vagy! Köszönöm az imáidat, egész hamar sikerült a Mennybe jutnom, és ezt neked köszönhetem Isten irgalma után. Átölelik egymást. Aztán tovább megyünk, és egy másik engesztelőmhöz odamegy az édesanyja és az édesapja, de sokkal fiatalabbak, mint amikor meghaltak. Átölelik, megcsókolják és így szólnak: Ó, gyermekem, köszönöm, hogy oly sok rózsafüzért elmondtál értünk, látod már réges rég itt vagyunk, olyan boldogok vagyunk, hogy ilyen nagy és szép feladatokat kapsz a Jó Istentől. És ez így ment tovább, minden engesztelőhöz odamentek az üdvözült lelkek hálát adni. Ezután egy két emeletes iskola kinézésű épülethez érünk. A Menny csupa fejlődés, változás, tökéletesedés. Amikor valaki meghal, akkor nevelésben, tanításban van része ott a Mennyben. De nem a földi tudományokat, hanem lelki dolgokat, bölcsességet tanul, főleg a hittel kapcsolatos dolgokat. Menjük be az épületbe! Az épületben lévő lépcsők is fényből vannak, felmegyünk az első emeletre, bekopogunk az első ajtón. Onnan valami finom, halk ének, zene szó hangzik. Egy szép nagy angyal nyitja ki, lant van a kezében. Az angyal 4-5 éves gyerekeknek énekel egy szép dicsőítő éneket, lanttal kíséri. A gyerekek nagyon hamar megtanulják. Kérdezi az angyal: Ki merné most egyedül elénekelni? Az egyik kisfiú jelentkezik, és elénekli szép csilingelő hanggal a dicsőítő éneket. Az angyal megdicséri, és mindannyian megtapsoljuk. Kimegyünk, és a mellette lévő terembe lépünk, ahol 8-10 éves gyerekek csendben várnak Engem, a Szűzanyát, Én fogom tanítani őket. Az asztalon már vár egy Biblia. Jézus életét fogom nekik tanítani, egészen a fogantatásától, a születésén át. Most éppen ott tartunk, amikor Jézus 12 éves, és a jeruzsálemi templomba visszaszökik. Az egyik kislány felteszi a kezét. Drága Édesanyám, lehetséges, hogy Jézus is engedetlen volt. Erre Én ránézek Évára, és kérem: Évám, magyarázd meg nekik! Erre Éva így szól: Jézus soha sem volt engedetlen, a Mennyei Atya akaratát teljesítette. Az Atyának, pedig az volt a szándéka, hogy a Szűzanya és Szent József újra rádöbbenjenek, hogy Jézus nem az ő gyermekük elsősorban, hanem az Atyáé. „Nem tudjátok, hogy Atyám házában kell lennem” – mondja Jézus.Ez a jelenet arra tanít bennünket, hogy első legyen a szívünkben Isten, és utána következzenek a családtagok és mindenki más. Vége van az órának és tovább megyünk a következő terembe, ahol Szent Mihály arkangyal nyitja ki az ajtót, nagyon szépen van felöltözve, díszes hófehér ruhában van és egészen földig érnek hófehér szárnyai. Mosolyog, nagyon kedvesen fogad minket. Felismerlek benneteket, én is voltam már néhányszor a ti foglalkozásaitokon. Gyertek be, álljatok oda a gyerekek mellé. Itt már nagyobb, 15-16 éves fiúk és lányok vannak. Szent Mihály arkangyal először a Sátán és a többi gonosz lélek eredetéről beszél, azután tanítja őket a kísértés veszedelmeiről, és hogyan kell ellene védekezniük a földi embereknek, és a pokolról is beszél nekik. Ebből a teremből is kilépünk, és lemegyünk az utcára. Egyszer csak csilingelést hallunk, felnézünk az égre, mert onnan halljuk. Egy kicsi angyal száll az égen, csengetve kiáltozza: – Testvéreim, testvéreim, siessetek, el ne késsetek, menjetek a templomba, mert a Szentháromság fog tanítani. És a sok fehér ruhás ember, akik eddig beszélgettek az utcán, vagy bent voltak a házukban, mind egytől egyig a templom felé közelednek. A Szentháromság temploma fényből épült, nem olyan, mint a földi templomok. Három gyönyörű hófehér tornya van. Belépünk és látjuk, hogy zsúfolásig tele van. Hátul megállunk. Egyszer csak néma csend lett, és nyílt hátulról egy ajtó és ezen az ajtón belép a Szentháromság. A Mennyei Atya a szentek felé fordul, és így szól: Drága Gyermekeim, most a szentek egyességéről szeretnélek benneteket tanítani, és ezen belül is arról, hogy ti hogyan segítsetek a földön élő testvéreiteken, és a tisztítótűzben szenvedőkön. Itt már nem lehet szenvedni, nem tudtok áldozatokat hozni, mint a földön tettétek, itt csak imádkozni tudtok értük, de a ti imáitok nagyon értékesek, mert ti csak azért imádkoztok, ami lelkük hasznára válik. Ezután az Úr Jézus szólt hozzájuk: Látjátok Gyermekeim, hogy különböző fény van körülöttetek, tehát a szentek dicsősége különböző, és a dicsőség foka attól függ, hogy a földön milyen közel kerültetek a Jó Istenhez. Ha valaki nagyon-nagyon szerette a Jó Istent, akkor neki nagy dicsőség jár majd a Mennyben, ha valaki nagyon sok lelket mentett, évtizedeket nap mint nap arra használt, hogy rengeteg áldozatot hozzon, böjtöket, virrasztást, akkor neki is nagyobb lesz a dicsősége, mint annak, aki kevesebb áldozatot hozott. A legnagyobb dicsősége az Én Édesanyámnak, a Szűzanyának van. Ő Isten Fiának anyja, és úgy született, hogy bűn nélkül fogantatott, és nem is követett el bűnt egész életében, az erényekben túlszárnyalta minden teremtményünket, természetes, hogy az övé a legnagyobb dicsőség. Utána a vértanúk következnek, mert ők egyetlen kicsi életükkel százakat mentenek meg. Azután a szüzek következnek, akik megőrzik a tisztaságukat, születésüktől fogva halálukig tiszták maradnak. Most pedig a Szentlélek következik: az igaz, hogy különböző a dicsőségetek foka, de köztetek nincs olyan, aki irigykedne a másikra, aki úgy érezné, hogy ő többet érdemelt volna. Mindenkinek helyén van az igazságérzete, és tudja, hogy amit kapott a Mennyországba az a legnagyobb öröm a számára. A Mennyei Atya int a kezével, nektek engesztelőknek, hogy gyertek közelebb, gyermekeim! A szentek utat nyitnak nektek. Először a Mennyei Atya szól hozzátok: Drága Gyermekeim, eddig mindig mi, Égiek mentünk el hozzátok az engesztelésre, most a ti édesanyátok hozott ide benneteket hozzánk. Szeretnétek-e szentek lenni? Igen. Hát ha úgy akarjátok úgy is lesz, de ehhez ki kell üresíteni magatokat. Szakítsatok el minden kapcsolatot a világi dolgokkal! Ez nem megy egyszerre, csak fokozatosan. Valamiről mondjatok le, egy jó könyvről, vagy filmről, vagy internetről, vagy kevesebbet foglalkozzatok ezekkel. Vagy édességről. És így sikerülni fog. Építek nektek egy fénylő keresztet a szívetekbe. A kiüresítéshez ugyanis az is hozzátartozik, hogy áldozatokat hoztok, és a szenvedésektől nem vonakodtok, hanem felajánljátok a lelkekért. Mindnyájan nyissátok ki a szíveteket, és egyenként belehelyezem a fénykeresztet a szívetekben. Most pedig Jézus következik: Drága Gyermekeim, köszönöm, hogy eljöttetek hozzánk. Most a szeretetről szólok nektek, nézzétek, a szentek hogy szeretik egymást és benneteket. A ti engesztelő csoportotok a legjobbak közé tartozik, mégis előfordul, hogy negatív gondolatok fordulnak meg a fejetekben egy engesztelőtársatokról, egyesek még ki is mondják, nem is gondolván, hogy tövist szúrnak a másik szívébe. Vagy a háta mögött a harmadikról beszélnek, vagy nincs kedve valakinek elmenni az engesztelésre, mert valaki, akit nem kedvel, ott van. Gyermekeim, Én ezeket fájó szívvel tapasztalom. Ritkán fordul elő, de mégis van javítani valótok. Aki a Mennyországba akar jutni, annak a szeretetből példát kell mutatnia. És most a szívemből mindenkinek a szívébe egy szeretetsugarat sugárzok, hogy úgy szeressétek egymást, ahogy én szeretlek benneteket. most pedig a Szentlélek Isten követezik: Ó, milyen boldoggá tettetek engem, hogy eljöttetek, ide ahol nincs kísértés, ide nem merészkedik a gonosz. Én most a kísértésről szeretnék nektek beszélni. Ellenségem nem azokat kísérti, akik bűnben hemperegnek, akik paráznák, házasságokat törnek, abortuszokat csinálnak, lopnak, rabolnak, gyilkolnak, nem járnak a templomba, elhanyagolják a vallásukat, őket már nem kell, hiszen mindnyájan a markában vannak. Hanem titeket, pl. ilyesmiket mond nektek: Ne menj el ma a misére, látom olyan sokat fáradtál, majd a vasárnapi kötelező misére elmész. Vagy amikor imádkozol, elég lesz az az egy rózsafüzér is, inkább helyette nézd meg azt a jó filmet a Tv-ben. Vagy egy rosszakaróddal kapcsolatban azt a gondolatot ébreszti benned, hogy olvass be neki, ne légy ilyen kis mafla, add vissza neki. A kísértés ravasz módon közeledik felétek. Én most egy sereg kardot hoztam a kezemben, ezek misztikus kardok, nem látszanak, de arra valók, hogy amikor jön a kísértés, gondolatban előkapjátok, suhintotok egyet a kísértőre, hivjátok Szent Mihályt, és minket Égieket, és azonnal eltakarodik a kísértő. Végül Én, Szűzanyátok szólok hozzátok: Most itt ebben a Mennyei templomban hajtsatok térdet a Szentháromság előtt, és ők mindhárman egy nagy keresztet rajzolnak rátok, engesztelőkre, és közben így szólnak: Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen. Látom a valóságban is letérdeltetek, most odamegyek hozzátok, és mindegyiketek homlokára egy édesanyai csókot lehelek, és megáldalak benneteket a Mennyországba való vágyakozás lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 131. Mennyei Atya: Advent

2011.12.14 ÉGI ÜZENETEK Mennyei Atya: Advent
Drága engesztelő Gyermekeim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, legszívesebben mindannyiótokat az ölembe vennélek, és össze-vissza csókolgatnálak, mert nagyon örülök, hogy megjelentetek. Ma az adventről tanítalak benneteket. Az Anyaszentegyháznak van két nagy ünnepe, amely előtt egy hosszabb időszak van, az egyik a húsvét és előtte van a nagyböjt, a másik a karácsony, amit az advent előz meg. Az advent várakozás. Várjátok a kicsi Jézus megszületését, és várjátok, hogy Jézus Krisztus hatalma teljében elérkezzen a második eljövetelében. Emlékezzetek vissza, hogy a múlt szerdán a Szűzanya milyen kedvesen beszélt arról, hogy milyen nagy szeretettel, örömmel várta a kis Jézust. Jézus nemcsak ember, hanem Isten is, és Ő egészen másképp gondolkodott ott az anyaméhben, mint egy földi szülő magzata. Mert Ő már előtte látta a Mennyországot, és csodálatos dolgokat tapasztalt, ezért édesanyja méhében sokat kellett szenvednie, mert hiányolnia kellett azt a sok gyönyörűséget, ami a Mennyországban körülvette. Pl. a földi ember magzatát egyáltalán nem zavarja, hogy nem hall, de Jézusnak ez fájt, hiszen a Mennyországban gyönyörködött a szférák zenéjében, az angyalok gyönyörű dicsőítő énekében. Ott édesanyja méhében semmit nem hallott, még édesanyja szelíd hangját sem. És akkor mit is tett a drága Jézus? Imádkozott az emberekért, először is azokért, akik süketek, és szenvednek attól, hogy nem hallanak semmit a földi életben, és azokért, akik a fülük miatt követnek el bűnöket. A földi ember magzatát nem zavarja, hogy nem lát, de Jézus szenvedett tőle, mert a Mennyország csodálatos volt, és ahogy anyja méhében került, becsukódott a szeme, és teljes sötétségbe került. Ezt a sötétséget felajánlotta a vakokért, és azokért, akik a szemükkel vétkeznek. Az Úr Jézus a Mennyországban tágas helyen volt, és hatalmas szabadsága volt, és amikor 9 hónapon anyja méhében volt, alig volt lehetősége mozgásra, a végén pedig egyáltalán nem tudott megmozdulni, se a kezét, se a lábát, se a fejét nem tudta mozdítani. Ezt a szenvedést felajánlotta a fogyatékosokért, az ágyhoz kötött betegekért, és azokért a gyermekeikért, akik a testükkel, a mozgásukkal követik el a bűnöket, pl. a paráználkodást, a fajtalankodást, a házasságtörést, az abortuszokat, lopásokat, gyilkolásokat, erőszakosságokat.
Mindenki tudja, hogy az Advent a megújulás ideje is, az Egyházi Év kezdete, és ilyenkor fellángol benne az az érzés, hogy ő most meg fog változni, új ember lesz belőle. Leveti a régi rossz tulajdonságait, a hibáit, a gyengeségeit, mindent megbán, nagyon megvizsgálja a lelkiismeretét, és nagy bűnbánat után elmegy szentgyónásra. És ekkor végre tiszta a lelke, mire jön a kis Jézus karácsonykor, leteszi elé a tiszta lelkét. A karácsony nem csak a kis Jézus születésnapjának az ünnepe, hanem Jézus dicsőséges második eljövetelének a várása. Ezzel kapcsolatban a Szentírásban, a magánkinyilatkoztatásokban és a fatimai harmadik titokban is találunk utalásokat. A Szentírásban benne van, hogy Jézus teljes dicsőségében, hatalma teljében az angyalok és szentek társaságában le fog jönni a földre, megítéli az emberiséget. Az is benne van a Bibliában, hogy új eget, új földet teremtett, hogy leszáll az új Jeruzsálem, hogy az Ég és Föld megrendül, nagy változások lesznek az égi testekben, megváltozik az egész világ, nagy katasztrófák lesznek az egész földön, nemzet nemzet ellen fordul. Az is benne van a Bibliában, hogy ha ketten fekszenek egymás mellett, az egyiket felemelik, a másikat otthagyják, ha ketten őrölnek a malomban, az egyiket felemelik, a másikat otthagyják, ha ketten dolgoznak a mezőn, az egyiket felemelik, a másikat otthagyják. Ez mi lenne más, mint az elragadtatás, amit megkapnak a választottak. Szinte minden választottján keresztül a Mennyei Atya azt üzeni, hogy eljön a Nagy Figyelmeztetés. Most pedig időrendi sorrendben fogom elmondani, hogy mi fog történni: Kezdődik az egész a Nagy Figyelmeztetéssel, amely Isten irgalmának a legnagyobb megnyilvánulása, mert Isten nem akarja, hogy a büntetésben az emberek elpusztuljanak, és a bűneikben, amikben most fetrengenek, elkárhozzanak, hanem meg akarja menteni az emberiséget. A Nagy Figyelmeztetés lelki esemény lesz, nem kell gondolnunk Jézus második eljövetelére, igaz látni fogjátok a keresztet a vérző Krisztussal és mindenki a lelkében látni fogja Jézust, hogy mi minden szenvedést okozott a bűneivel. Lesz, aki a boldog, örvendező Jézust fogja látni a figyelmeztetéskor, lesz, akinek a lelkét elragadják, és a Mennyországba elviszik pár percig. Amikor vége a Figyelmeztetésnek, szinte azonnal megjelenik az Antikrisztus, aki már most is működik a világban, csak még nem fedte fel magát. Úgy jelenik meg, mint egy angyal. Először a globális erők próbálnak az embereken segíteni, mert az ő irányításukkal tönkre tették az országok gazdasági, társadalmi helyzetét, és most mint jó nagybácsik mutatkoznak az Antikrisztus emberi, munkát adnak, pénzt adnak, a jó arcukat mutatják. És a frissen megtérteket ez megérinti, hiszen szegények, éheznek, és odaállnak az Antikrisztus elé. Az emberek másik része megmarad Jézus Krisztus mellett. A nagy szétválódás után az Antikrisztus mellé állók lelke és teste egyaránt elpusztul. Meghalnak a háborúban, katasztrófákban, a chiptől, amit beléjük ültetnek, amely egy lítium nevű anyagot tartalmaz, ami halálos fekélyt okoz. A Jézus Krisztus mellé állókkal pedig ezt történik: amikor kezdődik a büntetés Jézus lejön a felhőkig angyalaival szentjeivel együtt, azokat szétküldi a választottjaihoz, és elragadják őket testestül, lelkestül. Egy új testet kapnak, ami láthatatlan és azzal együtt elviszik őket egy biztos helyre, amelyről most nem beszélek. Krisztus mellé állók közül nagyon sokak lelkét elragadják az angyalok. Vannak olyanok, aki felajánlják magukat Jézusnak, ők amikor a keresztényüldözéskor kivégzik őket, azonnal a mennybe jutnak, és különösen nagy boldogságban lesz részük. Vannak olyanok a Jézus mellé állók közül, akiket nem ragadnak el az angyalok, végig kell élniük a büntetést, de Jézus vigyáz rájuk, nem hagyja, hogy nélkülözzenek, vagy hogy megöljék őket. Tehát Jézus mellé, és a Pápa mellé kell állni, mert csak akkor menekültök meg, Drága Kicsi gyermekeim! Megtörténik a nagy csoda, amit nagyon sokan fognak látni, és ami a nagy zarándokhelyeken látható marad, semmivel nem lehet eltörölni. Ez után a nagy csoda után Jézus nem tesz több csodát, az Antikrisztus viszont igen, többen hisznek majd benne. Megkezdődik a keresztényüldözés, a nagyfigyelmeztetés után is tapasztalni fogjátok, hogy nem kedvelnek benneteket, de az igazi keresztényüldözés csak ezután kezdődik. Még a római keresztényüldözésnél is rosszabb lesz, mert kitalálnak mindenféle kínzóeszközt, amivel egekig tudják fokozni a fájdalmat, de ti ne féljetek, mert ti védelem alatt lesztek. Elkezdődik a nemzet nemzet ellen fordulása, a globális erők olyan nyomást gyakorolnak a világ vezetőire, hogy megkezdődik a harmadik világháború. De mindez feltételes, mert ha hirtelen mindenki megtérne a világon, akkor nem lenne se keresztényüldözés, se világháború. Ha százszor ennyien engesztelnének, megkönnyíteném, lerövidíteném a szenvedést. De mindenképpen megkönnyítem, mert amikor már a legszörnyűbb eszközökhöz nyúlnak a hadvezérek, politikusok, akkor hozom a 3 napos sötétséget, ami a fatimai titokban van. A 3 napos sötétség alatt a Sátán és angyalai az elkárhozottakkal együtt kijönnek a pokolból és körüljárják a lakásokat és mindenhová be akarnak menni, de ahova ki van téve az én Szent Fiam keresztje, azt angyalok védik, oda nem tudnak bemenni. Kiadják magukat a ti rokonaitoknak, ismerőseiteknek, barátaitoknak. Vigyázzatok, ne engedjétek be őket, mert ők a gonosz lelkek, akik benneteket meg akarnak ölni. A 3. nap végén nagy fényesség lesz, és akik megmaradnak látják majd az Új Eget és Földet, és akkor lesz Jézus második eljövetele. Mindez nincs messze, gyermekeim! Ezért kell mondanunk Marahnata! Az Új Világban Jézus lesz a király és a Szűzanya lesz a királynő. Mindenki látni fogja a testi szemeivel Istent, aki letörli könnyeiteket. Ott nem lesz szenvedés, és halál, csak boldogság, és öröm lesz. 1000 évig fog tartani, és a végén kiszabadul a Gonosz, aki eddig el volt zárva. A gonoszok vezére az Antikrisztus, és a Sátán lesz, és ott állnak mögöttük az elkárhozottak. Szembe velük ott áll Jézus Krisztus serege, Szent Mihály arkangyallal az élen, és a szentek, és a maradék. A két erő összecsap, és a jó fog győzni. Jézus Krisztus megöli az Antikrisztust és a Sátánnal együtt beveti őket a kénköves tóba. És mikor ez megtörtént Jézus megint megjelenik az Új Világban, és elkezdődik a feltámadás. Először a Krisztusban elhunytak támadnak fel, majd az elkárhozottak. És új testet kapnak a megmaradtak. Jézus jobbjára és baljára állítja a feltámadottakat. A jók a mennyországba kerülnek, a gonoszak a kénköves tóba, a pokolba.
Egy-két látomást szeretnék elmondani, amely kapcsolatos Adventtel és az Új Világgal. Vantorta Mária látomásával kezdem. Amikor a Szűzanya hazajött Erzsébettől, tudta, hogy József nem nézi jó szemmel, hogy ő áldott állapotban van. Leül a rokkája mellé és szomorúan dolgozgat. Egyszercsak kopognak, Szent József érkezik. Szent József nagy bűnbánattal a szemében köszönti Máriát: Ó, Jegyesem tévedtem! Természetfeletti módon kinyilatkoztatták nekem, hogy téged a Szentlélek beárnyékolt, és te vagy a Messiás anyja. Miért nem mondtad meg nekem? Mária így felelt: Olyan nagy dolgot művelt velem a Mindenható, hogy ezt nem  lehetett csak úgy elmondani. József bocsánatot kért. Mária így szólt: Nincs miért bocsánatot kérned! Erre József letérdelt elé, az ölébe hajtotta a fejét és úgy sírt, mint egy kicsi gyermek, Mária pedig megsimogatta a fejét. Azután a tekintetük egybeolvadt, és boldogan mosolyogtak egymásra, micsoda öröm lesz, amikor majd először meglátják a kicsi gyermeket, Isten fiát. Elképzelték, hogyan fognak majd körülötte térdelni, hogyan fogják imádni. Szent József azt mondta, hogy nem meri majd megérinteni, mert Ő Isten Fia. Mária azt mondta, hogy csak nyugodtan érintsd meg, öleld a szívedre a te kicsi nevelt fiadat, mert rád bízta az Atya. József azon gondolkodott, hogy ő csodálatos bölcsőt készít neki, hiszen ő szakember ebben, senki másnak nem lesz olyan! De a jövő másképp hozta.
Most egy 19 éves kislánynak az Új Világról kapott látomását mondom el. Egy hatalmas várost látott, annak a közepén egy nagy templom, amely kiemelkedett a házak körül, amelyek kicsi házak voltak körbe-körbe a templom körül. Jézus Krisztus jött-ment a házak közül, állatok követték, házi állatok, vadállatok, az oroszlán a lábához dörgölőzött, Jézus pedig lehajolt és megsimogatta. A házakban két-három nemzedék együtt élt, a szülők, a nagyszülők, a dédszülők és a gyermekek. Együtt mennek a misére, este viszik magukkal a kis lámpásaikat, bemennek a templomba, tömve van a templom. A szentáldozás előtt letérdelnek, kérik Jézust, hogy mossa le a lelkükről a legkisebb foltot is. Áldozáskor letérdelnek, majd a helyükre mennek, és áhítatosan letérdelnek. Nagy figyelemmel vesznek részt a szentmisén. Karácsonykor Jézus házról házra jár. Mindenütt már nagyon várják, leültetik és beszélgetnek vele, egy házat sem hagy ki. Az emberek szíve megtelik Jézus iránti mélységes szeretettel és hálával. A másik látnok, egy idősebb néni, azt tapasztalhatta, hogy nincs betegség és halál. Ezt nehéz elképzelni, hogy 1000 évig tart az Új Világ, és soha nem halnak meg? Mutatták a tengert, a parton egy üres, és egy távolodó bárkát, amely tele volt fehér ruhás emberekkel. A tenger az örök élet vize, a bárka viszi az embereket Jézus vezetésével a Mennyei Atyához a Mennyországba azokat, akiknek az élete már letelt. Egy-egy idősebb ember, az életszentség legfelsőbb fokán beszáll a bárkába, és úgy megy a Mennyországba. Egy másik választottnak pedig úgy mutatták a halál helyettesítését, hogy azokat, aki már elég idősek voltak, és készen álltak, angyalok ragadták el a Mennyországba. Az előbb említett 19 éves kislány látta, hogy a Figyelmeztetéskor a Föld elfeketedik, majd lángok borítják, majd hófehérré válik, megtisztul, és tele lesz drágakövekkel. Megkérdezte Jézust ez a kislány, hogy mik ezek a drágakövek. Ő válaszoltam, hogy ezek a teljesen megtisztultak jelképei. A három napos sötétségről is mutattak egy képet az égiek. Ott voltak a rejtekben a maradék emberek, szörnyű dolgokat hallottak, nagy zúgásokat, ordítozásokat, kiáltozásokat. A gonosz lelkek nemcsak egyedül jöttek, hanem hozták magukal a kárhozottakat. Az arcukon gyűlölet volt, a testük pedig oszlott, és azokba a házakba, ahol olyan hozzátartozóik voltak, akik halálukkor nem hívtak hozzájuk papot, bementek és úgy megijesztették őket, hogy azon nyomban meghaltak. Ebből a szörnyű látomásból megtudhattátok, hogy milyen fontos a haldoklókhoz papot hívni, mert ha fölveszik az utolsó kenetet, még ha meggyónni nem is tudnak, Isten eltörli a bűneiket, és nem a pokolba, csak a tisztítóhely legmélyére kerülnek.
Megáldalak benneteket a bátorság, a türelem és a várakozás lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 126. Szűzanya: A hét főbűn

2011.11.09

ÉGI ÜZENETEK

Szűzanya:  A hét főbűn  I.

Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok. Eszközömön keresztül szólok hozzátok.

Ma nagy örömmel tapasztalom, mint mindig, hogy újra itt vannak az én leghűségesebb, legszeretettebb gyermekeim. Ezért most körbemegyek, mindegyiketek előtt megállok, átölellek benneteket két karommal, és a homlokotokra egy édesanyai szerető csókot lehelek. És máris visszajöttem a helyemre.

Ma a hét főbűnről foglak benneteket tanítani. Az áteredő bűnből származik a hét főbűn, és ezek a következők: a kevélység, a fösvénység, a paráznaság, az irigység, a harag, a torkosság és a jóra való restség. Pontosan ellentétei az erények, amíg az erények az emberekben a jócselekedeteket indítják el, addig a főbűnök a rossz cselekedeteket. A főbűn általában nem is bűn önmagában, csak a belőlük származó rossz gondolat, szó, cselekedet, az, ami bűnné teszi. Egy példát hozok fel: Van egy gimnazista kislány, aki állandóan nézegeti magát a tükörben, gyönyörködik magában. Tényleg nagyon bájos, szép kislány, azzal hogy nézegeti magát még nem követ el bűnt, viszont ha elmegy az iskolába, és ott olyan gondolatai támadnak, hogy ő a legszebb ebben az osztályban, hogy milyen csúnya kövér az a lány, vagy hogy neki mennyivel szebb haja van, mint annak a másiknak, akkor már bűnt követett el.

Így értsétek, hogy nem maga a főbűn a bűn, hanem ami belőle származik. A főbűnök közül az első hárommal foglalkozunk a mai napon. Tehát a kevélység, a fösvénység és a paráznaság. (1) A kevélység nem más, mint önmagunk fölött érzett helytelen, túlzott szeretet. Erre egy életből vett példát mondok: Julianna egy 55 éves hivatalnoknő, aki még mindig nagyon jól tartja magát, még mindig megfordulnak utána a férfiak, amikor megy az utcán, sokat ad a külsejére. Ha csak ennyi lenne a baja, nem lenne komolyabb baj belőle. Amikor megérkezik a munkahelyére, akkor is olyan, mint egy karácsonyfa, a füleiben nagy színes karika fülbevalók vannak, a karja tele van karkötőkkel, minden ujján van egy gyűrű. Látszik, hogy neki a külseje a legfontosabb. A baj ott kezdődik, hogy a munkatársaival, és mindenkivel, aki körülötte van lekezelő, öntelt, gőgös. Azt hiszi, hogy ő a legszebb, a legokosabb, a legjobb, aki mindig a társaság középpontja, ha valaki megszólal, azt rögtön leállítja, hogy az nem úgy van, mindenben csak neki lehet igaza. Azon kívül nem értékeli a többi ember munkáját, csak a sajátját. A lányát nagyon szereti, és a kis unokáját. Állandóan dicsekszik, hogy a lánya adjunktus az egyetemen, és hogy micsoda megbecsült ember, és milyen szép, hódító jelenség, a kis unokája minden versenyt megnyer az iskolában. Tele van dicsekvéssel, és ráadásul hatalomra tör. A főnökét mindenáron ki akarja billenteni a helyéről. Ezért aztán elmegy a vezérigazgatóhoz, előveszi az összes női hódító bájait, leül az igazgató elé összetett lábakkal, és elmeséli, hogy az ő főnöke milyen erénytelen, nem fogad szót neki senki, nem veszik semmibe, nem tud rendet tartani, nem is ért a feladataihoz. Ő mennyire jobban el tudná látni azokat, de hát hiába ő a főnök. Teljesen elbűvöli a vezérigazgatót a megjelenésével, a beszédstílusával és alig telik el egy hét, és  az osztályvezető székben már ő ül a régi helyett. Akkor kezdődik csak a probléma! Mert még szívtelenebb, még gonoszabb, még igazságtalanabb a beosztottjaival. A Mennyei Atya nem nézi ezt jó szemmel, és ezt a báránykáját is szeretné megmenteni a gőgtől, a kevélységtől, amivel tele van a lelke, és akkor megpróbáltatást küld neki. Éppen a legérzékenyebb oldalán keresztül. Megengedi a Mennyei Atya, hogy a lánya beleszeressen egy nős férfiba, akinek 3 gyermeke van. Elszakítja a családjától, ő is otthagyja a jó férjét, a kislányát, és összeköltöznek. Ez Juliannát nagyon idegesíti, de nem azért, mert félti lánya lelkét, ő a lélekkel nem törődik. Hanem az idegesíti, hogy a lánya őt most az egész vállalat előtt lejáratja. Elmegy hozzájuk, próbálja lebeszélni, nagy patáliát csap, de nem sikerül, ők ketten együtt maradnak. Haza megy a lakásába, és dühroham jön rá, össze-vissza dobálja a tárgyakat, vázákat tör el, ajtót csapkod és káromkodik. Istent hibáztatja a lánya ballépéséért, pedig saját magát hibáztathatná, hiszen nem valláserkölcsi alapon nevelte. Ezt látván a Mennyei Atya még egy megpróbáltatást küld neki. Most a lánya hátsófali szívinfarktust kap, élet-halál között van, a mentő viszi a lányát, és ő is vele megy a mentőautóban. Teljesen összeomlik, borzasztó nagy fájdalom, mert igazán szereti a lányát. És mikor este hazajön a korházból, akkor átgondolja, hogy mit is mondott az orvos. Hogy azonnal meg kell műteni, 50% az életben maradás, 50% hogy meghal. Idegileg teljesen összeomlott, rádől az asztalra, arcát a két kezébe temeti és rázza a zokogás. De a Mennyei Atya megint közbeszól. Ugyanis megszólal a telefon, és egy 10 évvel ezelőtti barátnője hívja fel, aki mélyen vallásos, annakidején éppen ezért szakított vele. És megkérdezi:  ̶ Julikám! Hát miért sírsz, csak nincs valami baj? Juli elmesél neki mindent. A barátnő ezt mondja:  ̶  Julikám, nyugodj meg, beülök az autóba és már ott is vagyok nálad.

Amikor megérkezett, elmondta, hogy mi a teendő. Mivel az orvos nem tudja, hogy életben marad-e vagy nem. Először is minden bűnödet meg kell bánni, az abortuszaidat, a rendetlen kapcsolataidat, azt hogy a lányodat nem Isten felé fordítva nevelted. El kell menni gyónni, még ma este, gyere velem, viszlek az autóval, keresünk egy szentmisét, egy papot. Meg kell gyónni, és ezután minden vasárnapi szentmisén részt kell venni. És miután megtisztultál és megtértél, csak utána lehet kérni az Urat, hogy segítsen meggyógyítani a lányodat, ha Ő is úgy akarja. Julianna, aki eddig soha senki tanácsát el nem fogadta, most hallgatott barátnőjére, mindent úgy tett, ahogy tanácsolta. És este 11 tájban felhívta az orvost, sikerült a műtét, megmentették a lányát, és lassan pár hónap leforgása alatt teljesen meg fog gyógyulni.

Gyermekeim, a kevélység nagyon veszélyes a főbűnök közül, oda kell figyelni rá. Ha van valaki a családban, vagy ismerőseitek közül, aki öntelt, gőgös, akkor beszélni kell vele, meg kell változnia, mert különben borzalmas nagy szenvedés vár rá a figyelmeztetéskor.  A másik főbűn a (2) fösvénység. A fösvénység a pénz iránti imádatot jelenti, amikor valaki a vagyont, a pénzt, a sikert, a hatalmat teszi az értékrendje elejére, és csak azután jön a család, a munka, egészség stb.

A keresztény embernél Isten van első helyen. A fösvény a pénzt isteníti. Most hallgassátok meg Lukács evangéliumából, hogy a fösvénységről, hogy is vélekedik az Én Szent Fiam: „Ekkor valaki megszólalt a tömegben: Mester, mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” De Jézus elutasította: „Ember ki hatalmazott fel, hogy bírátok legyek, és elosszam örökségeteket?” Majd a tömeghez fordult, és így szólt: „Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.”

Drága Gyermekeim, Jézusnak most is igaza van, mint mindig. Az élet nem a pénztől, a gazdagságtól függ  ̶  földi élet sem és az Örök Élet sem  ̶ , mert ha valaki olyan gazdag, hogy degeszre tömi az orvosa zsebét, és közben nagyon súlyos áttétes betegségben a halál előtt áll, nem tud egy orvos semmit sem tenni, nem tudja megvásárolni az egészségét. Vagy ha valaki nem kap viszont-szeretetet attól, akit nagyon szeret, akármennyit költ rá, csak hízelkedést kap, szívből jövő szeretetet nem tud megvenni.

Ugyanígy van az Örök Élettel, ha valaki haldoklik, felhalmozott egy hatalmas vagyont, az örököseire hagyja, egy fillért nem tud belőle elvinni magával, csak a lelki kincseket. Ezért mondja az Én Szent Fiam, hogy ne a földi kincseket gyűjtsétek, amit a rozsda mar, és a moly rág, hanem a lelki kincseket. Könnyebb átjutni a tevének a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a Mennyei Országába. Ezt is Ő mondja.

Most pedig a (3)paráznaságról szeretnék nektek beszélni. A paráznaság a testi élvezeteknek a túlhajszolása. Pontosabban a házasságon kívüli testi élvezetek gyakorlása. Ötven-hatvan évvel ezelőtt egész más erkölcsi normák voltak, mint ma. Akkor, ha szétnéztünk egy negyedikes gimnazista osztályban, akkor a fiatalok többsége tiszta, önmegtartóztató volt. Akkor talán, ha egy lány volt, aki elbukott, aki állandóan fiúzott, és aki az éjszakában csavargott, azt a lányt kerülték, megvetették. Vagy ha a házaspárok rendeztek egy partit, és a meghívottak közé keveredett egy asszony, aki megcsalta a férjét, akkor annak ott nem volt tekintélye, a nők ujjal mutogattak rá: ̶ Látod, ez az a nő, aki megcsalta a férjét! Akkor ez még ilyen ritkaság volt.

Milyen más a mai világ, mennyivel romlottabb! Hogyha ma bemegyünk egy hetedikes osztályba, ahol 13-14 éves gyerekek vannak, és ha a lányok között egy olyan van, aki tiszta, szűz, érintetlen, nem foglalkozik fiúkkal, nincs barátja, akkor a lányok lenézik, kinevetik, azt mondják, azért van, mert olyan ronda, nem kell senkinek. Vagy ha egy férfi a munkahelyén el kezdi dicsérni a feleségét, hogy milyen aranyos, milyen gyönyörű tisztaságot tart, és hogy milyen finom ebédeket főz, és hogy mennyire szereti, és hogy már 20 éve együtt vannak, akkor mindenki nevet, és megkérdezik: ̶ Hát neked nincs barátnőd? Sajnos ilyen a közerkölcs ma.

Az Úr Jézusnak és Nekem is vérző könnyeket kell hullatnom, annyira fáj ez. Az, aki parázna, elszakad a Jó Istentől, és nem azért szakad el, mert nem hisz a Szentháromságban, csak nem tűri, hogy beleszóljon Isten az ő szexuális életébe. Erre is mondok egy példát: Van egy kislány, hat éves korától kezdve, egész 12 éves koráig minden nap mondta a nagymamájával a rózsafüzért. Ministrált, nagyon tiszta életet élt, minden vasárnap ott volt a szentmisén, gyónt, áldozott. Ezt a kislányt az egyik barátnője csábította a rossz életre, elvitte a diszkóba, megmagyarázta neki, hogy milyen butaság, hogy így tartózkodik a fiúktól, az életet ki kell élvezni. Ez a lány sajnos bele esett a kísértésbe, azóta nagyon rendetlen az élete, most már 18 éves, de bizony váltogatja a fiúkat, és nem elég, hogy lefekszik ezzel-azzal, hanem most már összeköltözik valakivel. Egy-két hónapig együtt vannak, majd jön a következő fiú. Ez nagyon szomorú, ez a kislány elengedte az Úr Jézus kezét, aki annyira szerette.

Van egy nagyon híres választottja az Úrnak. Valtorta Mária. Az Úr Jézus látomásban mutatta meg neki egész életét, egészen a fogantatástól kezdve a feltámadásáig. Ebből szeretnék egy kis részletet kiemelni, mégpedig amikor éppen a VI. parancsról tanított:

Egy sík területen volt ez a tanítás, és elkezdett esni az eső, mindig jobban esett, és esett. Szerencsére volt ott egy fészer, az apostolok bevitték Jézust, az asszonyokat és kisgyerekeket is. A férfiak pedig kint álltak a zuhogó esőben, és úgy hallgatták Őt. És ezeket mondta: „Isten az embert férfinak és nőnek teremtette mégpedig az utódnemzés céljából, nem csak az örömszerzés céljából. És amelyik ember a szentségi házasságon kívül nemi kapcsolatot létesít valakivel, súlyos bűnt követ el” A paráznaság Jézus szerint nagyon undorító, Ő magától a bűntől undorodik, nem az embertől. Azt mondja, hogy még a szentségi házasságon belül is lehet parázna valaki, mégpedig akkor, amikor valaki nem fogadja el a gyermekáldást, csak az élvezetet. Hallotta, hogy egy fiatal ember, messziről 20-25m-ről kiabál neki egy bokor mögül: „Názáreti Jézus segíts rajtam, gyógyíts meg, leprás vagyok. Nem mehetek közelebb.” Jézus azonnal abbahagyja a beszédet, az emberek pedig, a betegségtől való félelmükben köveket ragadtak, hogy elkergessék a leprást. De Jézus egy mozdulatával leintette őket, és közelebb ment, az apostolok nem engedték, hogy egészen megközelítse, pár méter távolságból beszélt vele. Ott volt a fiatal ember édesanyja is Jézus mellett, sírva, zokogva, könyörögve, hogy segítsen. És akkor Jézus így szólt a leprás fiúhoz: „A Mennyei atya tudja, hogy milyen körülmények között kaptad el ezt a betegséget, Én is tudom. Mégis arra kérlek, hogy mondd el, hogy megalázódjál az emberek előtt. És erre a fiatalember elmondta, hogy úgy történt az egész, hogy apjával egy kereskedő útra indultak, és útközben bementek egy gazdag ember házába, és annak volt egy nagyon csinos, szép felesége. Az ember kiment az apjával az udvarra beszélgetni, és ez elég alkalom volt arra, hogy egymásba habarodjanak, és sajnos engedtek a kísértésnek. Akkor úgy tűnt teljesen egészségesek, az asszonyon sem volt a betegségnek semmi jele. Mégis elkapta tőle, mert később hallotta, hogy ez az asszony leprás lett, és most már a temetőben van. Ő is rettenetesen félt a haláltól, és ezért könyörög.

És akkor az édesanyja odament egészen közel Jézushoz, átölelte a térdeit és így könyörgött: „Mester, názáreti Jézus, könyörögve kérlek, bocsáss meg az én fiamnak, töröld el szörnyű vétkét, tisztítsd meg a testét és a lelkét! És közben folyt a könnye. Jézus megsajnálta, és odafordult a fiúhoz: „Fiam, nem a te kedvedért gyógyítalak meg, hanem az anyád kedvéért, aki helyetted bocsánatot kért. Felemelte a kezét, és minden folt eltűnt a leprás fiúról. És mikor befejezte beszédét, észrevette, hogy van egy asszony, aki közeledik felé, de nem engedik oda az apostolok. Le volt borítva egy köpennyel, csak a szeme meg az orra látszott ki, de az apostolok fölismerték, hogy ez egy utcalány, nem engedték oda Jézushoz. Egy kicsit hátrébb húzódott ez az asszony, várt, és amikor Jézus és az apostolok elmentek egy másik helyre folytatni a tanítást, akkor ez az asszony tisztes távolból követte őket. És mikor megállapodtak, hogy ez a hely jó lesz, körülvették az emberek, és el kezdett tanítani. Egyszercsak az apostolok nem figyeltek eléggé, ez az utcalány odament Jézushoz átölelte a térdeit, a fejét az ölébe hajtotta, és elkezdett könyörögni. Elmondta, hogy ő milyen szörnyű életet élt eddig, hogy árulta a testét, de amióta ismeri Jézust, követi őt és hallgatja tanításait. Szakított a régi életével. És Jézus így válaszolt neki: „Kicsi lány korodban, amikor a szüleid magukkal vittek a mezőre, szedted a virágokat, és amikor meg volt egy nagy csokor, futottál anyád után és a kezébe adtad a virágokat.” Akkor még te is olyan voltál, mint egy üde virágszál, mint egy fehér virágszál, illatos és tiszta. Azután nézd, mit csináltál a szíveddel, teljesen tönkretetted, a szíved, lelked romokban hever. És mennyire vágyódtál a kisgyermekek után, de nem mertél megcsókolni egyetlen gyermeket sem, mert tudtad, hogy olyan tisztátalan vagy. A szüleid becsületét egészen tönkretetted. A testvéreid is szégyellnek rád nézni. Szívesebben érintek meg egy háromnapos hullát, vagy egy leprás embert, mint téged, aki így vétkezett. Én gyűlölöm ezt a bűnt, a legjobban ezt a paráznaságot. De most látom, ahogy folynak a könnyeid, látom, ahogy megtértél, tudom, hogy abbahagytad ezt az életed. Add a kezed! És Jézus felemelte, és szembe állt vele, és azt mondta, leányom a bűneid bocsánatot nyertek, menj, és többé ne vétkezz. És attól kezdve állandóan ott volt Jézus körül.

Gyermekeim, ha a családotokban van olyan, aki csak úgy összeköltözött a párjával, akkor kötelességetek figyelmeztetni mindkettőjüket, hogy nagy veszedelemnek teszik ki a lelküket, hogy ez súlyos bűn, Isten elleni, és saját lelkük elleni vétség. És amúgy is közeledik a figyelmeztetés, és ha nem is hisznek benne, mégis meglesz. És akkor nagyon szigorúan a Szentlélek biztos, hogy megvilágítja, és helyre teszi a lelküket. Nagy-nagy szenvedés vár rájuk, ha nem változtatnak ezen az életformán.

És most, kicsinyeim megint egy szép dolog következik. Itt ebben a teremben mellettem, itt áll a Szentháromság. Hófehér ruhában, megdicsőülten emberi formában. A Mennyei Atya kezében van egy Földgolyó, nagy és fekete, egy picike fehér folt van rajta. Mennyei Atyátok most így szól hozzátok: ̶  Drága Engesztelő Gyermekeim, látjátok, hogy itt tartom a Földet, amelyen a feketeség annak a szimbóluma, hogy mennyire jelen van a paráznaság bűne az egész Földön. Mindegy, hogy milyen országban, mindenhol ez dúl. A kicsi fehér volt azoknak a jelképe, akik a szentségi házasságban, hűségesen élnek egymás mellett, és azoknak, akik önállóak, függetlenek és megtartóztatják magukat. Gyermekeim, nézzétek mennyire sajnálom szegény gyermekeimet, akik ennyire elsüllyedtek a bűn posványában, megindult a könnyem, és könnyemmel áztatom a Földet, amit tartok a kezemben. Arra kérlek benneteket, hogy a mai Öt Szent Seb rózsafüzért ajánljátok fel a paráznákért, a házasságtörőkért, meg azokért, akik csak úgy összeköltöztek. És most pedig az Úr Jézus kiemeli a szívét, de most nem olyan, amilyen szokott lenni, töviskoszorús, lánggal, sebbel, hanem most ez az eleven dobogó piros szív telis-tele van szúrva tövisekkel. És így szól hozzátok Jézus: ̶  Drága, kicsi Gyermekeim! Együttérző, aranyos testvérkéim! Ezt a sok-sok tövist a paráznák szúrták a szívembe. Ők okozták ezt a rettentő fájdalmat. Most arra kérlek benneteket, egyenként, ahányan csak vagytok, jöjjetek ide hozzám, és gondolatban húzzátok ki mindet. Köszönöm, drága gyermekeim, mert úgy képzeljétek el, hogy mikor ki húztátok az utolsó tövist is, akkor minden seb begyógyult, amit okoztak. És most boldog vagyok, nem érzem a paráznaság bűne által okozott fájdalmat. Én is arra kérlek benneteket, hogy amikor mondjátok az Én rózsafüzéremet, az Öt Szent Seb rózsafüzért, akkor emlékezzetek meg a házasságtörőkről, a fajtalankodókról, a csak úgy együtt élőkről, hogy szabadítsuk meg őket a gonosz karmaiból. És most ott áll az Úr Jézus mellett a Szentlélek Isten, és egy csokor liliomot tart a kezében, és azt mondja: ̶ Most körbe megyek gyermekeim, mert nagyon szeretlek benneteket. Nézzétek ezek a liliomok, amiket most a szívetekbe ültetetek, ezek nem csak a paráznaság bűnével szembeni tisztaságot jelképezik, hanem minden bűnnel szembeni tisztaságot, mert meg akarlak védeni benneteket mindattól, amit a tíz parancsolat ellen véthettek bármikor. Azt akarom, hogy abszolút tisztaságban és szeretetben találjalak benneteket, mert nemsokára eljövök, és ha nem lesz egy szál bűn sem a lelketeken, akkor nagyon boldoggá teszlek benneteket.

És most Én, a Szűzanyátok búcsúzom el tőletek. Drága Kicsinyeim, Megáldalak benneteket az összes édesanyai szeretettemmel, a tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Kadarkúti Égi Üzenetek 125. Mennyei Atya : Az irgalmasság lelki cselekedetei III.

2011.11.02

ÉGI ÜZENETEK

Mennyei Atya:  Az irgalmasság lelki cselekedetei III.

Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok. Eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma befejezem az irgalmasság lelki cselekedeteiről szóló tanításainkat. A hatodikról és a hetedikről lesz szó. A hatodik az ellenünk vétkezőknek megbocsátani, a hetedik élőkért és holtakért imádkozni.

Ellenünk vétkezőknek megbocsátani, ez bizony rendkívül nehéz, embernek szinte lehetetlen, csak velünk együtt lehetséges. Ki volt az, aki először tanított benneteket ellenségszeretetre? Nem más, mint Jézus Krisztus, amikor köztetek járt. Ő sok mindent mondott a népnek, akik özönlöttek utána. Mondta nekik, hogy a rosszat jóval viszonozzátok, hogy szeressétek ellenségeiteket.

A mai emberek között sok olyan van, aki el tudja fogadni, és ismeri Jézus tanításait az ellenségszeretetről, a megbocsátásról, de még többen vannak azok, akik nem is hallottak róla, és nem is akarják megismerni ezt a tanítást. Példákban fogom nektek megmutatni, hogy mekkora különbség van az emberek között a megbocsátáshoz való kapcsolatukban. Az első példában egy tanárnőről lesz szó, Mariannak hívják és az egyik kolléganőjéről, Irénkéről. Mariann irodalomtanár, Irénke pedig alsótagozatos tanítónő. Az igazgató helyettes Irénkét megkéri, hogy menjen végig az osztályokon, és vigyen a gyerekeknek és a tanároknak egy felolvasni való fontos üzenetet. Irénke végzi is a munkáját, és elsőként bekopog Mariann órájára, Mariann a tanári asztal székén ül, és olvas egy regényt, a gyerekek pedig csöndben írják a dolgozatot. De hogyan! Papírfecniket adogatnak egymásnak, a könyvből olvassák ki a válaszokat a dolgozathoz, tehát puskáznak. Megdöbben ezen Irénke, meg is van a véleménye erről a nagy lazsálásról, és ahogy végez a rábízott feladattal, rögtön megy az igazgatóhelyetteshez, és elmondja, hogy Mariann milyen felelőtlenül íratja a dolgozatot. De ezzel nem elégszik meg, hanem továbbmegy és a többi tanárnak is elmondja. Ezzel aztán ítélkezett, bűnt követett el. Telik az idő, valahogyan a fülébe jutott Mariannak, hogy mit mondott róla Irén, és elkezd haragudni rá. Nem is szól hozzá, éppen hogy csak köszön, rideg, fagyos hozzá. Egy fél év múlva Irén odaáll Mariann elé és így szól: –Te, Mariann, nem tudnál nekem segíteni, te magyar szakos vagy, biztos meg van neked az Arany Ember. Kötelező olvasmány a lányomnak és sehol nem tudom megszerezni. Nem hoznád be holnapra? Mariann felemeli a fejét és azt mondja dacosan: –Nem! – Miért nincs meg neked? – De meg van, de neked semmit nem adok kölcsön. – De miért? – Irén már régóta elfelejtette, amit tett. –Gondolkozzál csak! Eszébe jut Irénnek, és bocsánatot kér: – Ne haragudj, amiért ilyen kellemetlen helyzetbe hoztalak több ember előtt! De Mariann egy szót sem szól, és a könyvet nem hozza.

Amint tapasztaljátok ebből a példából, Mariann nem követte Jézus tanítását, Nem volt egyáltalán vallásos, de Irén sem. Nem voltak hívő emberek, nem tudták, mi az a megbocsátás.

És most nézzünk egy másik esetet. Piroska és Gábor házaspárok. Nemrég házasodtak össze, egy katolikus templomban volt az esküvő. Gábor ateista, Piroska pedig vallásos, katolikus, és csak azért volt a katolikus esküvő, mert Piroska másképpen nem ment volna hozzá Gáborhoz. Hát ebből a különbségből volt is vitájuk nem egyszer, de nem annyira komoly, hogy ártott volna a házasságuknak. Egyszer az történt, hogy Piroska a templomból nem egyedül jött haza, hanem az utcájukban lakott egy fiatalember, Istvánnak hívták. A kapunál észrevette a Piroska, hogy a szembe szomszéd Iluska néni függönye meg lebben, az üvegen keresztül lesi őt. A következő vasárnap megint Istvánnal jött haza, az öregasszony megint megleste őket. Azután nem is várt tovább, hanem másnap, amikor ment az ÁBC-be, el kezdte mondani az ismerősöknek, akikkel találkozott, hogy Piroska megcsalja a férjét, Piroskának barátja van, képzeljétek el, hogy nem szégyelli magát. És ez el is terjedt a faluban nagyon gyorsan. Természetesen a férjnek is a fülébe jutott. Gábor haragra lobbant és azonnal ment Piroskához, szidta-hordta, mindennek elmondta, hogy mennyire csalódott benne. Azt hitte, hogy szereti. Piroska hiába sírt és könyörgött, hogy ne haragudjon rá, ő igazán senkivel nem csaltam meg, nincsen barátja. Azután hirtelen a fejéhez kap, és azt mondja: – Most már tudom, hogy honnan terjedt el a hír. És elmondta azt is, hogy Istvánnal hozta össze, aki Gábornak jó barátja az utcából. Gábor fellélegzett, bocsánatot kért Piroskától, összeölelkeztek, és nem is volt semmi baj. A Juliska néni influenzát kapott, és annyira megbetegedett, hogy nem tudott elmenni még a boltba sem. Haragban volt a két szomszédjával, felhívta Piroskát, hogy ez alatt a pár nap alatt, amíg beteg megtenné-e, hogy elmegy neki a boltba. Csak egy fél kiló kenyér, meg egy fél liter tej kellene. A Piroska nagyon kedvesen megígérte, hogy természetes, hogyha bajban van, segít rajta. Ez így ment egy pár napig. Piroska amint hallottátok, vallásos, templomba járó ember volt, ő hallotta Jézus tanítását. Tudta jól, hogy a rosszat jóval kell megfizetni.

Nézzük mi mindent tanított Jézus, amikor itt a földön köztetek járt. Az átokra áldással kell felelni, mert ha megáldjátok azt, aki átkot mond felettetek, akkor megtöritek az átkot, és rátok is vissza száll ez a csodálatos áldás, mert Isten nagyon szereti, amikor megbocsátók vagytok. És azt is tanította Jézus, hogy imádkozni kell a rágalmazóitokért. Mert amikor rágalmaznak, rögtön dühbe gurultok, és szeretnétek bosszút állni. Visszaszólni, és védeni magatokat. Ne ezt tegyétek, hanem imádkozzatok azért, aki rosszat mondott rólatok. Erre is mondok egy példát, gyermekeim. Gizike nagyon messze lakik, valahol az Alföldön. És egyszer nagy bajba került, azt vette észre, hogy húzódoznak tőle az emberek. Az a két asszony, aki a templomban mindig mellette szokott ülni jobbról, balról, egy padsorral hátrébb megy. A többiek is, amikor mennek kifelé a templomból, most nem szólnak hozzá, nem is köszönnek neki. Nem tudja elképzelni, hogy mi lehet ez. Megkérdezi az egyik asszonyt, aki mellette szokott ülni, hogy miért nem ül mellé, hát csak nem haragszik rá. Az illető csak ennyit mondott: – Azt mondta az egyik asszony, hogy te a nőket szereted. És ez elterjedt közöttünk, és ezért valahogy óvakodunk tőled. De ne mond meg, hogy én mondtam. Gizike rettenetesen megdöbbent, hogy mondhattak ilyet róla, ez nem igaz, semmi ilyen hajlama nincs, miből gondolhatta az, aki ezt mondta róla. Ráadásul a sekrestyés nő volt. De ezzel nem elégedett meg a sekrestyés, hanem elment abba a háztömbbe, ahol Gizike lakik, és elmondta a házmesternek, hogy a nőket szereti, vigyázzanak, óvakodjanak tőle. Így aztán, amikor hazament otthon, a házban, annyira húzódkoztak tőle az emberek, mintha leprás lenne. Rettenetes volt ez, az ő életében még soha nem volt ilyen vád. Elmondta sírva a férjének, hogy mit beszélnek róla. A férje nagyon dühös lett, haragudott erre a sekrestyésre. Gizike azért nyugtatta, hogy ne szóljon neki. Fájdalmában felhívta az én eszközömet Évát, és megkérte, kérdezze meg az Úr Jézust, hogy mit tegyen. Jézus így szólt: – Drága Gyermekem, Gizike! Ne aggodalmaskodj, tudom rettenetes neked ez a vád, ez borzalmas nagy-nagy igazságtalanság. De látod, most megengedtem, hogy neked részed legyen abban, amiben nekem volt. A mai emberek nagyon sok rosszat mondanak rólam és az én szeretett tanítványomról, Jánosról. Látod engedem, hogy ugyanazt átéld, amit Én. Ne törődj az emberek véleményével, hanem csak azzal, hogy nekem mi a véleményem rólad, Én tudom, hogy te hűséges és tiszta gyermekem vagy. És tudod mit, imádkozz azért a sekrestyésért, mert nagyon kemény büntetés vár rá, emiatt a csúnya rágalmazása miatt. Azután Jézus arra is tanította az embereket, hogy a rosszért jóval kell fizetni, ha megütik az egyik arcod, akkor tartsd oda a másikat is. Hát erre is egy példát mondok nektek: Mégpedig Jutkával történt, aki egy rajzszakos tanárnő, aki Budapestről került le Kadarkútra. Rendesen végezte a feladatát, a tanfelügyelők és az igazgató is meg voltak vele elégedve, kivéve azt, hogy vallásos lelkületű volt. Akkoriban még harminc-negyven évvel ezelőtt a falusi iskolából a tanárok és diákok elmentek a téesz földre dolgozni egy hétre. A gyerekeket a tanárok beállították egy sorra egy kosárral, és el kezdték szedni a krumplit. Jutka nézte, a többi tanárnőt, hogy mit kell csinálni, mert ő Pesten ilyesmit nem csinált. Hallja ám, hogy a szomszéd sorban, a Marika nevű kolléganője úgy hajtja a gyerekeket, mintha csak állatok lennének, ordít, pofozza őket, a legcsúnyább, legtrágárabb szavakkal hajtja őket. Ez nagyon bántotta őket. És amikor már három hosszú sort összeszedtek, a gyerekek így szóltak: –Jutka néni, nem lehetne már egy kicsit pihenni, annyira fáj már a derekunk, olyan jó lenne leülni csak egy pár percre. És Jutka azt mondta nekik, hogy rendben van, üljetek csak le a kosár tetejére, öt percig pihenünk. Meglátta ezt Marika, rögtön odajött, összeszidta a kolléganőjét, aztán a gyerekekre ripakodott, hogy takarodjatok azonnal szedni a krumplit. Vége lett a krumpliszedésnek, és hamarosan rá néhány napra volt egy nevelési értekezlet. A szokásos beszámolót most éppen Jutkának kellett elmondania. A témája az volt, hogy a munkára nevelés. Mikor vége volt a beszámolónak, Marika feltette a kezét, és azt mondta: – Hát a Jutka nagyon tudja elméletben, hogy hogyan kell munkára nevelni a gyerekeket, mert csak üldögéltek a kosáron, ahelyett hogy szedték volna a krumplit velünk együtt. Ezzel aztán teljesen eláztatta Jutkát az igazgató előtt. Attól kezdve, amikor jutalomosztás volt, Jutka mindig kimaradt belőle. Teltek az évek. Három év is elmúlt. Marika lánya negyedikes gimnazista lett. Már el is felejtették az egészet. Marika odaállt Jutka elé és mondta: – Te Jutka, te rajzszakos vagy, nem tudnál nekem segíteni? A kislányom a képzőművészeti főiskolára jelentkezik, most lesz egy hét múlva a felvételi. Nincs valami ismerősöd a képzőművészetin? Erre Jutka így felelt: – Ó, dehogy nincs, hiszen ott van Jóska, akivel egy csoportba jártam a főiskolán. Majd én segítek, ma este már föl is hívom. Elrendezte, hogy felvegyék a képzőművészeti főiskolára a kislányt. Látjátok, aki hisz Istenben, aki ismeri Jézus tanítását az ellenségszeretetről, az tudja, hogy el kell felejteni a bántást, meg kell bocsátani, és ha valaki rosszat tett vele, akkor is jót kell tenni vele.

Élőkért, holtakért imádkozni kell. Az élőkért imádkozni azt jelenti, hogy az igazakért és a bűnösökért is kell imádkozni. Felötlik bennetek, miért kell az igazakért imádkozni, akik olyan buzgók, napi áldozók, akik ott vannak a szentségimádáson, akik mindig imádkoznak, ott vannak a szentségimádáson, akik mindenkihez jók, alázatosak, áldozatosak. Mert az ördög nem alszik! Őket is megkísérti, sőt őket kísérti a legjobban, mert őket is meg akarja kaparintani. Ezért imádkozni kell, hogy a kegyelemben megmaradhassanak, és hogy egyre több erény fejlődjön ki bennük, hogy elérjék az életszentséget. A bűnösökért pedig azért kell imádkozni, hogy a tágas útról, ami a pokol felé vezet, rátérjenek a keskeny, rögös útra, hogy elnyerjék az örök életet. A holtakért is kell imádkozni. Azt gondoljátok, hogy azért a gonosz emberért, aki egész életében csak rosszat tett, pokollá tette az egész családja, szomszédai, kollégái életét a szekáns rossz természetével nem érdemes imádkozni, mert úgyis a pokolba került? Vagy azért aki nagy halálos bűnöket követett el, mint a gyilkosság, abortusz, rablás? Nehogy azt higgyétek! Isten végtelenül irgalmas, nem tudhatjátok, hogy közülük ki az, aki mégis megkapta a kegyelmet, hogy a tisztítóhelyre jusson. És ott vár, és hiába várja a ti imáitokat, mert ti azt gondoljátok, hogy a pokolba került. A fordítottja is így van. Sokan vannak, akik sok jót tettek itt a földön, mindig jártak a templomba, olyanok voltak, mint a szentek. Talán értük nem kell imádkozni? Ez sem így van. Lehetnek ezeknek a nagyon kedves, jó embereknek is bűneik, tartozásaik. Lehetnek olyan rejtett bűneik, amit csak ő tudott és a gyóntatója, és a tisztítóhelyről hiába várja, hogy imádkozzatok érte, hozzatok érte áldozatokat, ajánljatok fel érte szenvedéseket, ti nem teszitek, mert azt gondoljátok, hogy a mennyben van. Nem mondom meg senkinek, hogy hová kerültek azok, akik meghaltak. És ennek is meg van az oka. Ha tudnátok, akkor sok hibát elkövetnétek. Például, van egy ember, aki nagyon jó, kedves, mindenki szereti, templomba jár, de közben van valami, amit ti nem tudtok, lehetetlenné teszi otthon a családja életét, pl. rendkívül féltékeny, ezzel kínozza a feleségét. Vagy túlságosan sokat követel a gyerekeitől, nem veszi észre, hogy azok csak középszerű képességekkel rendelkeznek, és állandóan üti-veri őket, mert rossz jegyet hoznak haza. Tehát annak is vannak bűnei, akinek úgy tűnik, hogy nincs semmi hibája. Vagy volt egy vagy több abortusza, amit már meggyónt, és most le kell töltenie a tartozásait. Mi lenne, ha kiderülne az igazság, hogy ez a lélek a tisztítóhely mélyén van és nagyon szenved, pedig hát napi áldozó volt, és öt rózsafüzért mondott el, és mégis odakerült. Ti könnyen azt a következtetést vonnátok le, ha így van, hogy az ember annyit szenved, és minden nap elmegy a templomba, hát akkor érdemes templomba járni? Nem kell annyira vallásosnak lenni, nem kell templomba járni, otthon is lehet imádkozni. Ilyen nagy bajok származhatnának, ha tudnátok, hogy hova kerültek a meghaltak. Vagy a fordítottja is igaz, ha valaki nagyon rosszul viselkedik, így kívülről nézve tele van bűnnel, annyi rosszat tesz, senki se szereti. Iszákos, goromba a családjával, csal, lop, mindenféle szörnyű bűne van, és meghal. Ez az ember a mennyországba jutott, amit ti szerencsére nem tudtok. Mert ha tudnátok arra gondolhatnátok, hogy most akkor nyugodtan bűnözzünk, paráználkodjunk, igyunk, élvezzük az életet, mert úgyis a mennyországba jutunk. Látjátok, drága Gyermekeim! Hát ezért nem jó, ha tudjátok, ki hol van a túlvilágon!

És most egy utolsó kérdés, vajon kikért kell többet imádkozni? Az élő bűnösökért, vagy a tisztítótűzben lévőkért. Ezen sokat vitatkoztak már apácák, szerzetesek, papok, hívek egyaránt. Az egyik azt mondja, hogy a tisztuló lelkekért kell először is többet imádkozni, a másik a bűnösökért kell. Gyermekeim, a tisztítótűzben szenvedőkért is kell imádkozni, áldozatokat hozni, csakhogy ők már biztonságban vannak, nem tudnak elkárhozni, viszont az élők, legyenek bármilyen jók, bármikor eleshetnek, hiszen a sátán ott van és a legjobbakat úgy meg kísértheti, hogy úgy elesnek, hogy halálos bűnben találják magukat. Tehát még ők a tágas útra is áttérhetnek, tehát természetes, hogy elsősorban az élőkért, a bűnösökért kell imádkozni, és azután jönnek a tisztuló lelkek.

Most pedig elmondom, hogy itt áll előttetek a teljes Szentháromság, és a Szűzanya. Emberalakban látjátok őket. Mindhárman hófehér ruhát öltöttek, nagyon szépek, ragyognak a fénytől. A Szentháromság előtt térdel egy ember, zokog, sír és tele van foltokkal. Ez az ember a tisztuló lelkeket jelképezi. Egy kicsit távolabb, hátat fordítva a Szentháromságnak áll egy ember dühösen, káromkodva, kiabálva, éppen valami bűnre készülve, és azon gondolkodik, hogyan fogja elvégezni azt a gyilkosságot, amire készül. Ez az ember szintén tele van folttal, azzal a különbséggel, hogy majdnem koromfekete, annyira súlyosak a bűnei. Mit tehet a Szentháromság? A Mennyei Atya belenyúl a kebelébe és kiveszi a szívét, gyönyörű arany szív, amelyen aranykoszorú van. Jézus ugyanezt teszi: kiveszi a szívét, egy dobogó piros szív, töviskoszorúval, lánggal a tetején, és egy sebbel, amit a lándzsa okozott. A Szentlélek szintén kiveszi a szívét kebléből, és ott van a dobogó piros szíve, és láng van a közepén. A szívük elkezd ragyogni, sziporkázni, mindig jobban és jobban, és egyszer csak mind a három szívből a kegyelem sugarai áradnak egyenesen a térdeplő, bűnbánó, tisztuló ember szívébe. Abban a pillanatban a foltok elkezdenek tünedezni róla, szinte perceken belül hófehér lesz a ruhája, tiszta az arca, keze, lába. Megjelenik az őrangyala és elvezeti a Mennyországba. A Szentháromság a szívét odairányítja a neki hátatfordító gonosz lélekre. Nem is gonosz lélekre, mert a gonosz lélek maga a sátán, csak erre a szerencsétlen bűnös emberre. A fények elérik őt, de lepattanak róla. Ezek a kegyelmek a valóságban ezt jelentik: Pl. odaküldünk hozzá egy mélyen vallásos hívő embert, aki próbál rólunk beszélni, és próbálja megtéríteni, de nem sikerül neki, mindent visszautasít. Vagy pedig a kezébe akad egy vallásos könyv, gyorsan eldobja. Bekapcsolja a televíziót, a „Jézus élete” című film megy éppen, rögtön átkapcsolja a televíziót egy másik csatornára. Hiába küldjük a kegyelmet a bűnös embernek, lerázza. Csak ti tudtok segíteni drága engesztelő gyermekeim!

Csak ti tudtok imádkozni ezekért az elvetemültekért, akik mindent visszautasítanak. Mert a ti imáitokat, áldozataitokat, szentmiséiteket átalakítjuk bűnbánattá, és kiosztjuk nekik, és ez fogja megindítani a szívüket. Ezért most a Szűzanya itt áll előttetek hófehér ruha van rajta, és így szól: Drága Kicsinyeim, kérlek benneteket, hogy a mai Öt Szent Seb rózsafüzért ajánljátok fel a legelvetemültebb bűnösökért, akik nem tudnak bocsánatot kérni, és nem akarnak. Csak ti tudjátok a szívüket megpuhítani nekünk. Most pedig, Én, Mennyei atyátok megáldalak benneteket az irgalmasság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 124. Jézus, Mennyei Atya : Az irgalmasság lelki cselekedetei II.

2011.10.26

ÉGI ÜZENETEK

Jézus:  Az irgalmasság lelki cselekedetei II.

Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Jézus Krisztus, a ti Uratok, nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma folytatom, ami Édesanyám elkezdett. Az irgalmasság lelki cselekedetei közül most a negyedik és az ötödik következik. A negyedik a szomorúakat vigasztalni, az ötödik bántalmakat békével tűrni.

Mit jelent ez, hogy a szomorúakat vigasztalni? A szomorúság nagyon elharapózott a világban. És a szomorúság mindenkit egyformán érint. Szomorúak az óvodások, az iskolás gyermekek, szomorúak a fiatalok, a középkorúak, az öregek, hogyha nem kapnak elég szeretetet.

Mi váltja ki a szomorúságot? Először is a magány. Magányos, aki egyedül él, magányos lehet az is, aki családban él, és magányos az is, akinek nincs párja, nem találja az élete párját, a férjét, vagy a feleségét. Szomorú, aki teljesen egyedül él.

A Kató néni esetét szeretném elmondani nektek. Kató néninek két fia is van, az egyik nagyon messze van, külföldön, a másik pedig Budapesten. Egy évben egyszer-kétszer látogatják meg. Az egyik szomszédjával nincs jó viszonyban, olyan rideg a kapcsolata vele. A másik szomszédai fiatalok, rohannak a munkájukba, késő este jönnek haza, úgyhogy csak mosolyogva köszönnek neki, ennyi az egész. Eljár a templomba vasárnap, sőt minden nap. De mivel erősen kopnak a térdei, fáj a lába és bottal jár, lassan tud menni. Amikor jönnek ki a templomból szeretne valakivel beszélgetni, de sajnos ő csak lassan tud járni, és mindenki rohan. Kedvesen köszöntik, elszaladnak mellette, mert sietnek. Tehát nincs senki, akivel a gondolatait kicserélje.

Bánatában felhívta eszközömet, Évát. És Én a következőt válaszoltam a szomorúságára: Drága Gyermekem, Katókám! Szeretném megvigasztalni a kis szívedet. Én megértem, hogy szomorú vagy, mert minden ember társas lény, mindenki vágyódik a szeretet után, hogy tudjon egy kicsit beszélgetni ezzel-azzal. Neked ez nem jutott osztályrészedül, de hidd el, te is hibás vagy ebben. Ajánlok neked valamit, hagyd abba az önsajnálatot, ne gondolj a saját bajodra, hanem másokéra.

Lakik az utcában egy ismerősöd, aki egy pár hete törte el a lábát. Fekszik az ágyban, nem tud most templomba menni. Hogy örülne, ha meglátogatnád, menj el hozzá, beszélgess vele egy kicsit, vigasztald, imádkozz vele együtt az ő gyógyulásáért. Egy másik utcában lakik egy asszony, aki már réges-régen nem tud templomba járni, ismered jól, ő pedig most már annyira elgyengült, elöregedett, hogy csak otthon totyogni tud a bútorok között. Menj el hozzá, segíts neki egy kicsit, vigyél be egy vödör fát, hogy rá tudja tenni a tűzre, vagy kérdezd meg nem kell-e neki valami a boltból. Amikor hazajöttél a templomból, ott vagyok a szívedben, akkor gondolj rám, dédelgess egy kicsit, beszélj hozzám bensőségesen, saját szavaidból, a szívedből, és meglátod, érezni fogod, hogy ott vagyok melletted. Éreztetem majd veled a jelenlétemet, ne nyugtalankodjon a kicsi szíved, nem vagy egyedül, én mindig veled vagyok.

Azután Gyermekeim, magányos lehet az is, aki családban él. Pista bácsi egy darabig jól érezte magát, igaz, hogy meghalt a felesége, és a gyereke a családjával együtt felköltözött Budapestre, tehát egyedül maradt. De remekül feltalálta magát, befizetett magának ebédre az öregotthonba, a kertjét gyönyörűen tudja gondozni, a ruháját ki tudja mosni, ellátja magát, talpraesett kis öreg. Jó kapcsolatban van a szomszédaival, és van egy barátja, akivel minden héten legalább kétszer-háromszor találkoznak, és elbeszélgetnek. Egész addig nem volt semmi baja a kis öregnek, amíg a fia Budapestről le nem jött. Elmondta neki, hogy nagy tervei vannak vele, szeretnék, hogy ha ott lakna velük, itt hagyná ezt a poros falut, följönne Budapestre. Adnak neki egy kis szobát, és családi légkörben lehet, sokat beszélgethet majd az unokájával, az egyetemista Lacikával, hiszen annyira szeretik egymást. Hallani sem akar Pista bácsi erről, és mondja, hogy ő nagyon jól érzi itt magát, és esze ágában sincs innen elmenni. De akkor a fia politikát változtat, és azt mondja: – Hát apa, nem szereted a Lacikát? – Hát hogy ne szeretném? –Tudod, Lacinak szeretnék egy autót venni, mert már minden csoporttársának van, és azzal jár az egyetemre, és ő annyit buszozik és villamosozik, a tanulástól lopja el az idejét ez a sok utazás, és ha autója lenne percek alatt ott lenne az egyetemen. Tudod, apa arra gondoltunk, hogy eladnánk a te házadat, és neked adnánk egy szobát, remekül éreznéd magadat nálunk. Ugye szereted az unokádat? Pista bácsi elgondolkozott: – Hát milyen ember vagyok én, hogy nem segítek az unokámon, amikor rám szorul? Olyan jó szíve volt, hogy beleegyezett. Oda is költözött közéjük. Eleinte semmi probléma nem volt, kényeztették, babusgatták, odaültették az asztalon a főhelyre, mindig kihívták az ebédhez, a vacsorához és hallgatták a katonai emlékeit, meg a gyermekkori és ifjúkori történeteit. Az unokája bement hozzá, hiszen még nyári szünet volt, ráért, elbeszélgetett a papájával.

Ilyen szépen telt az idő. És közbe lement a parkba, látta, hogy az emberek sétáltatják a kutyájukat. Összeszorult a szíve, mert a kutyáját oda kellett ajándékozni valakinek. De hamar megvigasztalódott, itt vagyok a kedves családommal. Aztán valahogy megváltozott minden, közölték vele, hogy apuka képzeld, sikerült eladni a házat, megvettük Lacikának az autót. Laci már kérte is, hogy menjen le vele kocsikázni egy kicsit, nézze meg hol van az egyetem, és hálásan köszönte az autót a nagypapának. Aztán elkezdődött a tanítás az egyetemen, Lacika alig volt itthon, kora reggel ment, és késő este jött haza. Bizony sose ment be ezután a papához. A menye pedig, egy tálcával benyitott hozzá, és azt mondta, ezután mindig be fogom hozni az ebédet, mert most már Laci sincs itthon, a családban mindenki akkor eszik, amikor éhes. Elszomorodott, de azért elfogadta a helyzetet, a vacsorával is így tettek. Lement Pista bácsi minden délután a parkba sétálgatni, leült egy padra. Ahogy ott ült, odajött hozzá egy hasonló idős ember: – Uram megengedi, hogy én is itt helyet foglaljak? –Persze, nyugodtan üljön csak le! És elkezdtek beszélgetni. Nagyon hamar összebarátkoztak, összetegeződtek. Mutatta ez az újdonsült barátja, hogy ő abban a házban lakik. Éppen az ő háztömbje mellett, milyen közel van és attól kezdve minden nap találkoztak. Egyre jobban megszerették egymást. Aztán az történt, hogy vendégek jöttek a fiatalokhoz, Pista bácsi már előre örült, milyen jó lesz, megismer másokat is. Amikor megjöttek a vendégek, már ki is jött a szobájából, de rögtön visszatuszkolták a fiatalok, apuka csak menjen vissza a szobájába, ezek a vendégek nem magához jöttek, nem kíváncsiak a katonai történtetekre. Velünk szeretnének beszélgetni. Pista bácsi nagyon elszomorodott, bement a szobájába, és amikor behozta a menye a vacsoráját, oda ült a levese mellé, de belecsöpögött a könnye a levesbe. Annyira fájt neki, hogy valahogy őt nem vonják bele a család dolgaiba. Másnap megint lement a parkba, gondolta elmeséli, hogy mi is történt, hogy mostanában milyen ridegek, fagyosak vele a gyerekek, mert megszerezték, amit akarnak. Igen ám, de nem tudta neki elmondani, mert nem jött el barátja. Mit történhetett, csak nem betegedett meg, és elment hozzá. Fölment a lépcsőn, bekopogott. Nagyon szomorú arccal nyitotta ki az ajtót a barátja leánya. – Mi történt, csak nem beteg a barátom? – Nem. Sokkal nagyobb baj van, reggel agyvérzést kapott, és mire kijött a mentő, meghalt. Pista bácsi elgyengült, remegtek a lábai, gyorsan bevitték a konyhába, leültették, hogy nehogy összesen. Aztán mikor egy kicsit összeszedte magát, hazament, bement a szobájába, lefeküdt az ágyára és zokogott. Látjátok, Gyermekeim, családban élve is lehet magányos az ember.

Mitől lehet még valaki szomorú? Pl. a betegségtől. Valakinek megmondják, hogy gyógyíthatatlan betegsége van, és csak rövid ideje van hátra. Az ilyen ember nagyon elszomorodik. Így járt Marika is. Tüdőrákos volt, az egyik tüdejét már megoperálták, a másik már tele volt daganatokkal. Feküdni sem tudott a kórházban, úgy támogatták párnákkal, hogy üljön az ágyán. Ott a városban volt egy kis missziós csoport, egy papból és híveiből állt. Ők járták a kórházat, beszélgettek a betegekkel, vitték a szentségeket. Ilonka volt az egyik. Bekopogott az egyik kórterembe, éppen abba, ahol Marika feküdt. Köszönt, kiválasztotta magának Marikát, mert olyan rémültek voltak a szemei. Megkérdezte, hogy megengedi-e, hogy egy kicsit beszélgessen vele. Leült mellé, és kikérdezte Marikát, hogy mi a baja. Marika elmondta a történetét, és azt, hogy már csak hetei vannak vissza. Két-három hét és meg fog halni. Három gyermeket és a férjét hagyja maga után. Nagyon nagy fájdalmai vannak, és rettenetesen fél a haláltól, mert ha meghal, mi lesz? Megsemmisül és vége mindennek. Erre Ilonka megkérdezte: – Marikám, hát te nem voltál elsőáldozó? Nem gyóntál, nem jártál hittanra? – Dehogynem, de azokat én már réges-régen elfelejtettem, és egyáltalán nem gyakorolom a vallásomat, a gyerekeimet sem így neveltem. – Nem baj, soha nem késő! Most a Jó Istenhez kell fordulnod, és el kell hinned, hogy a halál csak egy átmenet egyik életformából a másikba. Átmész a túlvilágba. Elmagyarázta neki, mi az a túlvilág. Milyen három része van, és hogy lehet bejutni az örök életbe. És hogy Isten irgalmából mindenki elérheti az örök életet, aki úgy él, aki akarja. – Én biztos nem, – mondja Marika –négy abortuszt elkövettem, és egyszer megcsaltam a férjemet. Gondolod, hogy Isten megbocsát nekem, nem létezik, én el fogok kárhozni, ha van pokol, akkor én biztosan oda kerülök. – Dehogy kerülsz, Marikám, hogy ha megbánod a bűneidet, meggyónsz és áldozol, felveszed a betegek szentségét, akkor biztos, hogy elnyered az örök életet. Legfeljebb az adóságaidat le kell törlesztened a tisztítóhelyen, de még az sem biztos, mert ha a szenvedéseidet, ami most van, felajánlod, akkor elnyerheted a Mennyországot. – És hogy kezdjek hozzá? – kérdezi. – Itt az imakönyvem, ezt kölcsönadom holnapig, nézd meg a lelkitükörből, hogy milyen bűnöket követtél el. Holnap ide küldöm az atyát, ő majd meggyóntat, megtisztul a lelked, annyi mintha Jézus jönne ide, és Ő gyóntatna meg.

Drága Gyermekeim, ha találkoztok ilyen súlyos beteggel, akinek az orvos megmondja, hogy csak rövid ideje van hátra. Akkor ne ámítsátok, hogy meg fogsz gyógyulni, erős vagy te, csak akaraterő kell. Nem kell ámítani, nem kell hazudozni, hanem úgy kell vele beszélni, ahogy Ilonka Marikával.

És most, Drága Gyermekeim, az irgalmasság lelki cselekedeteiből az ötödiket szeretném ismertetni veletek: a bántalmakat némán tűrni. Ez nagyon nehéz dolog, embernek lehetetlen, de Istennek minden lehetséges. Istent hívjátok, mikor mélyen megbántanak, és nagyon fáj! Ha rögtön hívjátok, akkor nincs semmi baj, mert akkor némán tudtok maradni. Ha mégis megvéditek magatokat az nem bűn, ha annyit mondotok, hogy nincs igazad, rosszul informáltak. De ha folytatod, és nem kezdesz el rögtön Énhozzám imádkozni, hanem bosszúálló gondolatok támadnak benned, és elkap az indulat, és elkezdesz kiabálni, őt is szidni-hordani, akkor már vége. Benne vagy a bűn kellős közepében, és a sátán markában. Elmondok nektek egy példát. Egy élelmiszerboltban van egy főnök, aki éppen nincs ott, mert anyagbeszerzésen van. Krisztián ott ül a pénztárban, Imre pedig a vevőkkel foglalkozik. Amikor ki megy az utolsó vevő, Krisztián így szól: – Te Imre, holnapra hozd vissza azt a két konyakot, mert láttam, hogy leloptad onnan, a polc tetejéről és elvitted a raktár felé, ott tartod a táskádat. És mikor tegnap este mentél haza, láttam, hogy púposodik a táskád. Légy szíves hozd vissza holnap, mert nagy baj lesz belőle.

Imre ámuldozik: – Te idefigyelj, velem ne viccelj, ismersz engem, hogy én megbízható vagyok, és soha nem lopok. – Dehogynem, én láttam. – Erre annyira dühbe esik Imre, hogy neki esik Krisztiánnak. – Én nem loptam, de te minden nap kiveszel a kasszából, hol egy ötezrest, hol egy kétezrest, hol egy ötszázast, kétszázat, nem nagy összeget, nehogy észrevegye a főnök. Még soha nem árultam el főnöknek.

Na ebből aztán nagy-nagy veszekedés lett. Trágár szavakat kiabálnak egymásnak. Megjön másnap a főnök, és Krisztián rögtön el kezdi a vádat mondani. Na de Imre sem marad csendben, és mi a vége, mind a kettőt kidobják a munkahelyéről, és a rengeteg munkanélküli közül fölvesznek újakat.

Tehát nagy baj lesz abból, ha valaki nem tud idejében hallgatni. Nem elég, hogy anyagi káruk lett belőle, még a lelkük is oda van, mert rágalmaztak, veszekedtek. Gyermekeim, a lelki fejlődésnek az már egy komoly foka, ha valaki, amikor bántalmazzák, akkor némán tűri. De van egy még magasabb foka, amikor bántják, nem csak hogy némán tűri, hanem nem mondja el senkinek. Magába zárja, csak nekem mondja el, az ő Jézusának. Nagyon tetszik az ilyen viselkedés, én meghallgatom, és meg is vigasztalom. De van egy még magasabb foka a lelki fejlettségnek, ami már egészen közel van az életszentséghez. Amikor nemcsak, hogy némán hallgat a bántalomra, nemcsak hogy magába zárja, hanem sír, nem azért, mert megbántották, hanem azért, mert Engem Jézust bántanak. Az Én szívembe szúrnak tövist azzal, hogy őt bántják.

Drága Gyermekeim! Az irgalmasság lelki cselekedeteiről, erről a kettőről, csak ennyit szerettem volna ma mondani. Most az következik, hogy hogyan is van jelen itt a Szentháromság és a Szűzanya. Mennyei Atyátok hófehér ruhában van, és árad belőle az életszentség, egészen bevon benneteket a fényével. Belenyúl a keblébe, és kiveszi az Ő piros szívét, ami lángol a szeretettől, és rajta van egy aranyszínű töviskoszorú. Most így szól hozzátok: – Drága, Kicsi Gyermekeim! Eljöttem hozzátok, most körbemegyek, mindenki elé odaállok, egyenként, és mindenkinek a szívéhez odaérintem az én szívemet. Mert az Én szívemen, ez az aranykoszorú azt jelenti, hogy a bántalmak, amivel megbántják egymást az Én gyermekeim, nekem is nagyon nagy fájdalmat okoznak, nemcsak Szent Fiamnak. És azt is jelenti az Én piros hús szívem, hogy nagyon sajnálom a szomorúakat. És most nektek egy együttérző, hús szívet akarok adni, ezért érintem hozzá a ti szívetekhez az Enyémet. Hogy a szomorúakat ezzel a nagy együttérző szeretettel tudjátok vigasztalni. Mennyei Édesanyátok is körbemegy, fehér kendő van a fején, szép ruhában van, odamegy egészen a közeletekbe, egy piros szívet rajzol homlokotokra, annak a jeléül, hogy szeressétek a felebarátaitokat, különösen a szomorúakat. És most Engem, Jézus Krisztust nem úgy láttok, ahogy szoktatok eddig. Nem hosszú, fehér tiszta ruhában, hanem szomorúan lehorgasztott fejjel. Hullik a könnyem bánatomban, mert magamon hordozom az egész világ szomorúságát. Azután a ruhám, az arcom, a kezem, a lábam tele van piros foltokkal. Ezek a bántalmak foltjai, amivel az egyik teremtményem bántja a másikat. Különösen azokat a foltokat mutatom, amivel titeket bántanak a felebarátaitok. Találkoztok velük az utcán, és azt mondják: – Hová mész, talán a szektába? Akkor már is egy folt keletkezik a ruhámon. Vagy ha azt mondják: – Minek jársz oda, ott már nem a Szentlélek működik. És képzeljétek el, hogy a világban, mennyi és mennyi fájdalom van és ez mind Engem súlyt. Úgy képzeljétek el, hogy ha valakit megbántanak, akkor az annyi, mintha engem bántanának. Vigasztaljátok a szomorúakat, Kicsinyeim, és viseljétek némán a bántalmakat, kövessetek Engem! Emlékeztek a Szentírásból, amikor ott álltam a zsidó papok előtt, és mindenféle rosszat mondtak rám, hogy Én király akarok lenni, a császár ellensége vagyok, hogy megváltoztatom a zsidó törvényeket, hogy hazudozok össze-vissza, a vámosok és utcalányok barátja vagyok, eszem-iszom életet élek, stb. Ez mind, mind  merő hazugság, és némán tűrtem. Merítsetek ebből az Én némaságomból. Vagy amikor a töviskoronázásom volt, letérdeltek körbe: Üdvözlégy, zsidók királya! – gúnyolódtak. Akkor nem mondtam nekik, hogy Én király vagyok, de nem a zsidó nép királya, hanem az egész Ég és Föld Ura és királya. És a ti bírátok leszek. Vagy amikor a kereszten függtem, felállítottak a kereszttel. A szidalmak jöttek rám egymásután: – Ha te vagy a Messiás, szállj le a keresztről! Ha Isten Fia vagy, mentsd meg magad! Te hazug, azt mondtad, hogy ha leromboljuk a templomot három nap alatt felépíted. Hogy fogod felépíteni, hiszen mindjárt meghalsz. És akkor Én mit mondtam nekik: – Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Látjátok Drága Kicsinyeim, ti is rögtön ezt mondjátok, abban a pillanatban, hogy megbánt az illető. Atyám bocsáss meg neki, mert nem tudja, mit beszél, mit cselekszik! Most pedig megáldalak benneteket az irgalmasság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 123. Szűzanya : Az irgalmasság lelki cselekedetei I.

2011.10.19

ÉGI ÜZENETEK

Szűzanya:  Az irgalmasság lelki cselekedetei I.

Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok, eszközömön keresztül szólok hozzátok. Két héttel ezelőtt a Szentlélek az irgalmasság testi cselekedeteiről tanított benneteket. Én pedig az irgalmasság lelki cselekedeteiről szeretnék szólni, és abból is a következő háromról: a bűnösöket meginteni, a tudatlanokat tanítani, a kételkedőknek pedig jó tanácsot adni.

A bűnösöket meginteni. Mária Natália nővér naplójában benne van, hogy az ember  a lelkek mentése nélkül egy üres lap. Hát bizony ez így van, drága Gyermekeim. Nemcsak a saját lelketekkel kell törődni, lelkiismeretvizsgálatot végezni, gyónni, áldozni, ez mind nem elég, mások lelkét is figyelemmel kell kísérni. Kiket kell figyelmeztetni a bűneire? Nem azokat, akik jönnek veletek szemben idegenek, vagy alig ismeritek őket, csak köszönő viszonyban vagytok, mert ha nekik el kezdtek beszélni a bűneikről, akkor abból csak harag lesz, és megbotránkozás. Hanem azokat kell a bűneire figyelmeztetni, akik valamilyen szorosabb kapcsolatban vannak veletek. Pl. a családtagjaitokat, vagy a legjobb barátaitokat, vagy lelki testvéreiteket.

Hogyan kell figyelmeztetni az embereket a bűnre, az ő bűnükre? Jézus Máté evangéliumában erre választ ad nektek, azt mondja, hogyha felebarátod vétkezik ellened, akkor azonnal félre kell vonni, és négyszemközt kell figyelmeztetni. Ha pedig nem hallgat rád, oda kell hívni két lelki testvéredet, és előttük, mint tanúk előtt, megismétled azt a figyelmeztetést. Ha akkor sem hallgat rá, az egyház elé kell állítani. És ha az egyházra se hallgat, pogánynak vagy vámosnak kell tekinteni.

Drága gyermekeim, én tudom, hogy nektek, akik hűségesek vagytok Istenhez és idejártok engesztelni, vannak gyermekeitek, akik nem járnak templomba, nem gyónnak, áldoznak. Tehát bűnt követnek el. Nektek szülőknek kötelességetek gyermekeiteket figyelmeztetni, hogy ez a harmadik parancs ellen elkövetett súlyos bűn, és hogy micsoda következményei lehetnek. Mert aki nem jár templomba, gyónni még évente egyszer sem, az felelősségre lesz vonva, majd ott  a túlvilágon, és nagyon sok adósság föltorlódik az ő lelkében. Persze a gyermekek nem biztos, hogy ezt elfogadják, másodszor és harmadszor is szólni kell nekik, de többet nem. Az nagyon helytelen, hogy ha minden áldott nap felhozzátok nekik ezt a bűnüket, mert abból csak veszekedés lesz, elválaszt benneteket, elhidegülnek tőletek. Vannak köztetek olyanok, akiknek a gyermeke nem szentségi házasságban él, hanem együtt lakik a barátjával vagy a barátnőjével. Ez is nagy fájdalom nektek, engesztelőknek, és a ti felelősségetek, hogy vonjátok félre, illetve kettőjükkel beszéljetek, úgy hogy más ne hallja.

Magyarázzátok el nekik, hogy micsoda nagy bűn ez, súlyos halálos bűn. A hatodik parancs ellen vétenek, és hogy Isten nem áldja meg kapcsolatukat, csak ha szentségi házasságban élnek. És hogyha gyermeketek, vagy párja ezt nem akarja elfogadni, amikor már kétszer vagy háromszor elmondtátok nekik, akkor abba kell hagyni, nem szabad erőltetni. Az Én szent Fiam sem híve az erőszakosságnak, tiszteletben kell tartani a szabad akaratukat. És arra kell gondolni, hogy a ti gyermeketek már felnőtt és saját maga felel a lelkéért. Ilyenkor mit tehettek mást, mint hogy imádkoztok, böjtöltök, virrasztotok, áldozatokat hoztok, szenvedéseket ajánlotok fel értük, és a szentmiséket is, amelyeken részt vesztek.

A tudatlanokat tanítani, az irgalmasság második lelki cselekedete. Mit kell tanítani? Hát biztos, hogy nem a tudomány alapjait kell tanítani a tudatlanoknak, a tájékozatlanoknak, hanem lelki dolgokat. És hogy kiket kell tanítani, itt is elmondhatom, hogy nem a járókelőket, az idegeneket, hanem azokat, akik nagyon közel állnak hozzátok. Tudjátok, hogy mikor lesz erre nagy lehetőségetek? A figyelmeztetés után, mert akkor rengeteg ember megtér, és akkor egy valami ott lesz minden ember lelkében, hogy van Isten. Nagyon sokaknak semmi más nem lesz a tudatukban. Szomjaznak és éheznek az ismeretekre, és kiktől kaphatnák meg leginkább, mint azoktól, akik részt vettek ezekben az isteni tanításokban. Mit kell tanítani a frissen megtérteknek? Először is azon kell munkálkodni, hogy Istenről tiszta képük legyen. Lássák be, hogy Isten nem egy bosszúálló, haragvó Isten, aki bünteti őket, hanem egy szerető Atya. Azután meg kell mondani, hogy Isten örökkön-örökké volt, hogy egy Isten van, és benne három személy.

Erről eszembe jutott egy bájos történet. Nagyon régen történt. Szent Ágoston püspök sétált a tengerparton, és látott egy kicsi gyermeket, ahogy a homokban játszott, és a vödrébe lapátolja a vizet. Lehajol hozzá és megkérdezi: – Mit csinálsz, kisfiam? Én atyám, a tengert fogom most belekanalazni ebbe a vödörbe. –Hogy-hogy, hát nézz ide, milyen hatalmas nagy ez a tenger, és a te vödröd milyen kicsi. Erre azt mondja a gyermek: – Tudod atyám, én hamarabb fogom belekanalazni a vödrömbe a tenger vizét, mint ahogy te megérted, a Szentháromság titkát.

Tehát gyermekeim, ne aggódjatok amiatt, hogy akit tanítotok nem értik meg ezt a hitigazságot, és még sok más ilyen hitigazságot, de az alap dolgokat meg kell ismerni. Azután meg kell ismerkedniük Isten tulajdonságaival: szeretetével, jóságával, irgalmával, igazságosságával. Azután Jézus életével, egészen a születésétől kezdve a tanításán, a gyógyításain, a csodáin, a szenvedésein és a halálán keresztül egészen a feltámadásáig. Meg kell ismerniük a szentmise lényegét. Nehogy azt higgye, hogy a szentmise, az egy automatikus, unalmas ismétlődés. Hanem meg kell értenie, hogy az nem más, mint Jézus 2000 évvel ezelőtti szenvedésének, a golgotai szenvedésnek megújítása, megjelenítése. És a szerkezetét is meg kell ismertetni velük, úgy ahogy mi tanítottuk nektek: van a tanítói rész, és van az áldozati rész a szentmisén, és hogy micsoda nagy értéke van a szentmisének. A szentségeket is meg kell tanítani a frissen megtérteknek.

Mi is a keresztség? Nem más, mint egy olyan hatalmas szentség, hogy azáltal minden ember Isten gyermekévé válik. Azután mi a bérmálkozás: a bérmálkozás közben a Szentlélek teljesen elárasztja a gyermek lelkét, és betölti hittel, reménnyel, szeretettel, és más egyéb szép erényekkel. Azután az Oltáriszentségről meg kell tanítani nekik, hogy Jézus legnagyobb, és leggyönyörűségesebb ajándéka, mert saját magát adja az Ő Testét, és Vérét. Azután a bűnbocsánat szentsége. El kell mondanotok, hogy a szentgyónás Jézus nagyon értékes ajándéka, mert a bűnbocsánat szentsége nélkül mindenki elkárhozna, aki a földre született. A házasság szentsége. El kell magyaráznotok, hogy a szentségi házasság milyen nagyon fontos, és hogy csak azon van rajta Isten áldása. Igaz, hogy férfinak, nőnek teremtette őket, és szerelemre teremtette, de nem erkölcstelenségre, paráznaságra. Azután az egyházi rend, a papi rend szentsége. El kell magyaráznotok, hogy szükség van a papokra, mert a papok azok, akik elvezetik híveiket Isten felé, azok, akik közvetítők Isten és az ember között, ők azok, akik kiszolgáltatják a szentségeket. A betegek szentsége, vagy utolsó kenet. Hány olyan hozzátartozót látok, akik attól tartva, hogy megijesztik betegüket, aki éppen haldoklik, vagy nagyon beteg, nem merik odahívni hozzá a papot. Pedig a pap, aki a betegek kenetét hozza, nagyon nagy szolgálatot tesz ilyenkor, mert ha feloldozza bűneiből, és megkeni a beteget, vagy haldoklót, akkor annak a lelkéről minden bűnt letöröl. Akkor az illető azonnal a kegyelem állapotába kerül, és bármilyen bűnei voltak akkor, és bármilyen életet élt addig, ha megkapta a feloldozást, és a betegek kenetét, nem tud elkárhozni, akkor már emberileg biztos, hogy a tisztítóhelyre kerül, ahonnan csak a Mennyország felé vezet az út.

Azután a kételkedőknek jó tanácsot adni. Mindnyájan tudjátok, hogy a kételkedést mindig a gonosz okozza, ő az, aki azt akarja, hogy mindenben kételkedjünk, ami Istennel, a túlvilággal kapcsolatos. Mi mindenben lehet kételkedni? Például Isten létezésében. Hát nem csoda, ha milliók és milliók kételkednek abban, hogy Isten teremtette a világot, és hogy van-e egyáltalán Isten. Az ateista világban 40 éven keresztül, de lehet, hogy már régebben azt nyomkodták bele az emberek szívébe, hogy nincs Isten, és mindféle tudományos elméleteket hoztak a világ keletkezésére.

Pedig a világot velünk együtt Isten teremtette. Azután lehet kételkedni Isten különböző tulajdonságaiban, a szeretetében, a jóságában, az irgalmában, az igazságosságában. Elmondok nektek egy történetet. Erzsike és Jolika szomszédok, a kerítésen keresztül beszélgetnek, Erzsinek be van gipszelve a karja, éppen tegnap tört el, majdnem sírva meséli, hogy mi történt vele, és hogy most jött a kórházból. Tavaly meg a lába tört el ugyanígy. Csontritkulásos, és minden lépésére vigyázni kell. Nagyon magas a vérnyomása, cukorbeteg, hat műtéte volt, és most következik a hetedik, mert epeköve van. – De mindez nem elég, -mondja Erzsi – képzeld el Jolikám, hogy a menyem állandóan szekíroz, olyan barátságtalan, az unokáimat és a fiamat teljesen ellenem fordítja. Igazság ez a Jó Isten részéről? Hát én minden nap ott vagyok a templomban, gyónok, áldozok, és éppen én szenvedek ilyen sokat. Nézd meg Jóskát, a hátsó kertszomszédunkat, ő olyan piszkos, szennyes életet él, folyton megcsalja a feleségét, ilyenkor kiöltözik szép ruhába, és napokra elmegy hazulról, máskor pedig veri a gyerekeket, és az asszonyt. Éppen nemrég láttam, hogy a ház körül kergeti késsel a családját. Állandóan káromkodik, hiszen te is hallhatod, hogy csak úgy zeng az egész kert a káromló szavaitól. És képzeld el, hogy ez a Jóska olyan makk egészséges, hogy még soha nem volt egy torokgyulladása sem. Hol van Isten igazságossága?

– Most már hagyd abba, mondta Joli, mert ez már tiszta istenkáromlás. Hát, ha van türelmed, akkor elmagyarázom neked, hogy hol van Isten igazságossága a te esetedben. Isten jól tudja, hogy ki az, akinek több szenvedést ad, és ki az akinek egyáltalán nem ad szenvedést. Általában az olyanoknak, mint te, akik hűségesek hozzá, akik heti áldozók, gyónnak rendszeresen, imádkoznak, azoknak több szenvedést ad, azért mert ők elfogadják, és felajánlják a saját lelkükért, a saját adósságaik törlesztésre, hogy a tisztítótűzben kevesebbet kelljen szenvedniük vagy pedig semmit. Vagy felajánlják másokért, a férjükért, gyermekeikért, a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért, haldoklókért, nemes célokra ajánlják fel. Értéke van a szenvedésüknek, Erzsikém a te szenvedésednek is értéke van – mondja Joli. – De hát akkor a Jóska miért nem kap szenvedéseket?

– – Azt is megmagyarázom neked, a Jóska azért nem kapja a szenvedéseket, mert attól még gonoszabb lenne, még jobban üvöltözne, verné a családját, és még többet káromkodna. Az ő szenvedése teljesen értéktelen lenne. Viszont, hogy miért egészséges, erre is tudok neked válaszolni. Azért, mert Jóskának volt az életében egy-két jó cselekedete. És ezt a kicsi jót megajándékozza Isten, és egészséget ad neki itt a földön. De alaposan meg kell felelnie a gonoszságáért a túlvilágon. Lehet, hogy a világ végéig ott lesz a tisztítóhely legalján, lehet, hogy a pokolba kerül. Ugye most már érted, Erzsikém, hogy milyen végtelenül igazságos Isten?

– Erzsi abbahagyta a panaszkodást, megértette. Hát valahogy így kell nektek is majd nevelni a kételkedőket.

Azután kételkednek majd emberek a túlvilágban. Nagyon sokan vannak a világban, akik nem hisznek a tisztítóhely létezésében, pedig ott van a Bibliában, több helyen is megtalálható, csak meg kell keresni. Bizony van tisztítóhely, és ez tulajdonképpen Isten végtelen irgalmának bizonyítéka, hogy megteremtette a tisztítóhelyet. Mert mi lenne, ha nem lenne? Akkor azok az emberek, akik leélték az életüket bűnökkel vegyesen, mert nagyon ritka az az ember, aki egy szál bűnt sem követ el, nincs is ilyen a Szűzanyán kívül. A haláluk után nem léphetnének be a mennyországba, mert még nem tiszta a lelkük, ahhoz, hogy üdvözüljenek, hótisztának kell lenni. És ezek mind a pokolba kerülnének. Akkor lenne csak igazságtalan Isten! Hányan kételkednek a pokolban, az ilyeneknek csak mondogassátok, hogy bizony van pokol! Ők azt mondják, hogy Isten olyan végtelenül jóságos, hogy nem engedte meg, hogy legyen olyan ember, aki elkárhozik, azért csak mert itt a földön rossz volt az élete. Hát Isten nem egy tehetetlen báb, hanem végtelen irgalmas és igazságos egyszerre. Ha Isten nem teremtette volna meg a poklot, akkor mi lenne azokkal az emberekkel, akik nagyon gonosz módon élték le az életüket, abban merült ki az egész létezésük, hogy másokat, családjukat, munkatársaikat kínozták, bántották, elszomorították az életüket. Gyilkoltak, rengeteg abortuszt elkövettek. Mi lenne a sorsuk a haláluk után? Odamennének a mennyországba, a mennyországot is pokollá tennék? Mert ha csak egy ilyen ember is bekerülne oda a békétlenségével, a gonoszságával, az ítélkezésével, a rágalmazásával, mert akkor megszűnne a Mennyország, mint olyan, mert akkor már nem lehetnének boldogak a szentek. Tehát, igenis van pokol, szükség van arra is, hogy azok, akik nagyon gonoszak voltak és megátalkodottak és az utolsó pillanatban sem bánták meg, nem voltak képesek bocsánatot kérni, még haldoklásukkor sem Jézustól, akkor sem estek térdre előtte lélekben. Odaítélték magukat a pokolba. Hát akkor természetes, hogy van pokol és ez az ő helyük. És most mondok nektek egy meglepő dolgot a kételkedéssel kapcsolatban.

Azok, akik kiválasztottak szintén érzik a kételkedést, pl. kapnak egy kegyelmet, és arra gondolnak álszerénységükben, hogy én ezt nem érdemlem meg, ez nem létezik, Isten nem engem választ ki erre, hanem más valakit, aki jobban megérdemli. Biztos a Gonosz súgja nekem ezeket a mondatokat. Nem létezik, hogy Isten szól hozzám, vagy a Szentháromság tagjai, vagy a szentek szólnak hozzám, én ehhez méltatlan vagyok. Ezt csinálja éveken át, és Isten mindig újra és újra szól hozzá, de ő nem válaszol, eltolja magától. Ilyenkor az Úr Jézus nagyon szomorú, nagyon fáj neki a kételkedés, és kénytelen elvenni tőle a kegyelmet, mert látja, hogy semmire sem megy vele. Azután vannak olyan választottak, akik szintén kételkednek, de nem saját kegyelmeikbe, hanem más választottak ajándékaiban. Nem hiszik el, hogy a másikat is ugyanúgy kitünteti a Jó Isten, mint ahogy őt. És akkor olyanokat híresztelnek róla, sőt a szemébe is mondják, hogy te úgy találsz ki mindent, ez nem istentől jön, ez a Gonosztól jön, stb. Ezzel be is fejeztem az irgalmasság lelki cselekedeteinek ezt az első három pontját.

Elmondom nektek, hogy a Szentháromság és Én, itt vagyunk jelen ebben a kicsi teremben. A Szentháromság mindhárom tagja az Atya, a Fiú és a Szentlélek teljes dicsőségükben vannak jelen, csak úgy ontják magukból a fényt, úgy hogy ezt az egész termet beragyogják. Rátok is rengeteg ilyen sugár hull. Hogyha most megengedném nektek, hogy láthassátok, azonnal megvakulnátok, vagy belehalnátok. Ezért Isten senkinek, még a legnagyobb szentnek sem engedi, hogy teljes dicsőségében megláthassa, se Jézust, se a Szűzanyát, mert nem bírná azt a hatalmas fényt. Csak a Mennyben találkozhat az ember a megdicsőült Istenével. Először az Úr Jézus áll veletek szembe, egy lépést tesz hozzátok, kitárja kezét és azt mondja: „Drága Kicsinyeim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, Én most ide a szívem mellé helyezem a kezemet, széthúzom a ruhámat és kilátszik az Én megdicsőült, dobogó, szeretetlánggal díszített, töviskoronával átfont, sebes szívem. Itt láthatjátok kívül a bőrömön. A szeretetlángomról most mindenkinek egy izzó szeretetsugarat küldök, mindegyiketek szívébe azért, hogy ha majd a bűnösöket figyelmeztetnetek kell, meg kell inteni, akkor azt az én tapintatos szeretetemmel tegyétek meg, hogy egyet se bántsatok meg közülük.” Utána pedig a Szentlélek Isten tesz egy lépést felétek, kitárja a karjait, és köszönt benneteket: „Drága Gyermekeim, Én is itt állok előttetek, nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Mit is mondott az Én legszentebb Jegyesem? Mi az irgalmasság második lelki cselekedete? A tudatlanokat tanítani. Hát én most egy csodát művelek veletek, az ajkatokat, a szíveteket, a nyelveteket megérintem az Én isteni hatalmas erőmmel. Kiárasztom rátok, és ettől a perctől fogva, egészen másképpen tudtok majd tanítani. Eszetekbe fogom juttatni, mikor tanítotok, azokat a tanításaimat, amiket itt hallottatok, és ékesszólóan fogtok beszélni, nem fogtok magatokra ismerni.” És most a Mennyei Atya áll előttetek. A Mennyei Atya egy aranytálcát fog a kezében, és az tele van kicsi égő fehér gyertyákkal. És így szól hozzátok: „Drága Gyermekeim, én most odamegyek közétek, mindenkihez egyenként, tárjátok ki a pici szíveteket, mert beleteszek egy ilyen kicsi égő gyertyát. Ez a gyertya nem más, mint az Én hatalmas izzó szeretetem és bölcsességem. Megvilágítom az értelmeteket és a szíveteket az Isteni bölcsességemmel, hogy meg tudjátok különböztetni a jót a rossztól, de nemcsak azért adom nektek, hogy meg tudjátok különböztetni, hanem, hogy tovább adjátok azoknak, akiket tanítotok, a kételkedőknek.” Most pedig Én, Mennyei Édesanyátok körbejárok köztetek. Kitárom a karomat, és mindenkit magamhoz szorítok. Homlokotokra egy szerető édesanyai csókot lehelek, és már vissza is jövök ide a helyemre, most hogy újra előttetek állok, megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 118. Szentlélek: A remény

2011.09.07 ÉGI ÜZENETEK

Szentlélek:  A remény

Szentlélek: Drága engesztelő Gyermekeim! Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni személy, és eszközömön keresztül szólok hozzátok.

A reményről foglak tanítani benneteket. Emlékezzetek vissza, hogy a múlt szerdán a hitről volt szó, mert azt magyaráztuk nektek, hogy annak, aki a tökéletesség útjára lép, egy szilárd, tökéletes jellemet kell kialakítani magában, és utána erre a szilárd jellemre rá kell építeni a természetfeletti jellemet, amelynek három alapja van: a hit, a remény és a szeretet.

Ma a reményről tanulunk. Drága Gyermekeim, remény nélkül az élet lehetetlen, nagyon fájdalmas, depressziót okoz, sőt öngyilkossághoz vezethet, ha valakiben nincs semmi remény. Én most azt szeretném nektek mondani, hogy lehet reménykedni a földi dolgokban, pl. az anyagi gondokban, hogy majd sikerülnek, a betegségekben, hogy majd meggyógyulsz belőle, vagy sikered lesz a munkában, amibe belefogtál, de kell reménykedni az Örök Életben is. Most egy példát szeretnék nektek elmondani arra, milyen az ember lelke, amikor egészen reménytelen, és milyen akkor, amikor végre tud remélni. Egy főnővérről van szó. Hirtelen nagyon rosszul lett a szívével. A kórházban rögtön ott a helyszínen kivizsgálták, és megállapították, hogy súlyos infarktust kapott, nagyon súlyosat. De azon kívül más egyéb szívproblémákat is megállapítottak nála. Azt mondták, hogy a műtétet nagyon gyorsan el kell végezni,  és hogy a műtét sikerének az esélye nagyon kicsi. Szegény nővér gondolkodott, mit csináljon. Még fiatal, 45 éves, van egy kislánya, még szeretne élni. Végül is úgy döntött, hogy műtsék meg. Hozzá kell tenni, hogy teljesen ateista. 10 éves koráig vallásosan nevelődött, még elsőáldozó is volt,  aztán teljesen elfordult Istentől, nem járt többé templomba. A barátok, a főnökök, a tanárok teljesen a rossz útra terelték a meggyőződését. És így ment neki a műtétnek, ilyen hitetlenül.

Túl volt a műtéten, a Mennyei Atya nem engedte, hogy meghaljon a műtét alatt. De utána rizikós volt, hogy életben tudják-e tartani vagy sem. A műtét után két nappal meglátogatta az egyik beosztottja, egy nővérke, aki őt nagyon szerette. És látja, hogy hullik a könnye. Ezt a főnővért Erzsikének hívják. –Miért sírsz Erzsikém? Ne szomorkodj, olyan rossz nézni. – Hát hogyne sírnék, amikor tudom, hogy meg fogok halni.
– Nem fogsz meghalni. Lehetséges, hogy megsegít a Jó Isten. – Engem? Hát tudod, hogy ki vagyok én? Ismersz te engem, a lelkemet egyáltalán? Volt két abortuszom. Fiatal lány koromban váltogattam a fiúkat, azután nem is mentem férjhez, csakúgy összeálltam egy barátommal. Egy darabig együtt éltünk, és ebből a kapcsolatból született a lányom. De ez a férfi elhagyott, azóta egyedül vagyok, keresem a társamat. És hirtelen elkapott ez a betegség, hát azt hiszed, hogy nekem megbocsátana Isten, ha egyáltalán van Isten, ha egyáltalán van Mennyország és Pokol. Azt hiszed, hogy én nem a pokolba jutnék? Teljesen oda való vagyok, ha van Pokol. És erre azt mondja a nővérke neki: – Nehogy azt hidd! Téged ugyanúgy szeret Jézus, mint engem, aki napi áldozó vagyok. Meg akarja menteni a lelkedet, lehet, hogy a testedet is. Csak tudod mire vár? Az első lépésedre, hogy fordulj hozzá a szívedből a gondolataiddal, a szavaiddal és mondd, hogy Jézusom, megbántam bűnös életemet, gyónni akarok, meg akarok tisztulni. Bocsáss meg, hogy ilyen mélyen és ilyen sokszor megbántottalak. Ha ezt a lépést megteszed, Jézus lehajol hozzád, magához ölel, és nem engedi, hogy elvesszél. – Elég nehéz elhinni. De hát én nem tudok elmenni most gyónni, hogyan mennék el innen a kórházból. – Nem úgy van az, bízd rám magadat, már röpülök is, és ha megengeded, hozok neked egy papot. És talált is egy fiatal papot a városban, aki még abban az órában eljött a súlyos beteghez. Vitte a szentségeket, meggyóntatta, megáldoztatta, föl adta neki a betegek szentségét. És mikor a pap végzett, és elment, bement a nővérke hozzá. – Na, hogy érzed magad? És egy mosolygó főnővért talált. Nagyon boldog vagyok, mert már tudom, hogy szeret Jézus, mert mindent megbocsátott nekem. És ha meg kell halnom, akkor már tudom, hogy nem a pokolba kerülök. Tele vagyok reménnyel, tudom, hogy szeret engem. – Na látod, mondtam én, nem lesz semmi baj.

És képzeljétek csak el, Drága Gyermekeim, ez a főnővér napról-napra jobban lett! Eltelt két-három hét, és azt mondták az orvosok, hogy most már hazamehet pihenni. Semmi problémát se találtak a szívénél, óvatosan élje az életét. Meggyógyította Jézus az orvosok segítségével, de meggyógyította az Ő szeretetével, a reménnyel.
Drága Gyermekeim, a remény olyan dolog, hogy lehet bűnös is. Pl. van vakmerően reménykedő, pl. azt gondolja magáról, hogy igaz, hogy elkövettem ezt a bűnt is meg amazt is, meg még el is fogok követni sok-sok bűnt, de engem szeret Isten, és én nem kárhozhatom el. És nem lép ki a bűneiből, mégis reménykedik. Az ilyen remény nagyon káros, árt a léleknek. Azután van olyan remény, ami szintén bűnös, hogy csak magába bízik, nagyon reménykedik magában. Emlékezzetek a Szentírásból Szent Péter apostolra, azt mondta, ha mindenki megbotránkozik benned Uram, én biztos, hogy nem botránkozom meg. Péter apostol háromszor is megtagadta félelmében, túlságosan bízott magában. Azután vakmerő az, aki megmászta a hegyeket, a havas hegycsúcsokat és arra gondol, hogy úgysem hal meg, őrá vigyáz a Jó Isten. És ő eddig sem halt meg, és most sem fog meghalni. És egyszer csak mégis lezuhan, és meghal.

Drága Gyermekeim, a remény legszebb formája, amikor az Örök Életben reménykedtek. Az „Úr Angyala”-ra gondoljatok, amikor az Üdvözlégy Máriát mondjátok, az utolsó Üdvözlégy Máriát…, és itt tulajdonképpen Jézus ígéreteiről van szó, Jézus ígéreteket adott nekünk,  megígéri nekünk a békét és a nyugalmat, az Ő szent békéjéből ad nekünk. Olyan nyugtalanok voltunk még az előbb, féltünk, és Ő mind elvette tőlünk, mert ráhagyatkoztunk, gyermeki módon. Azután ígéri nekünk Jézus az Örök Életet. Ennél gyönyörűségesebbet nem ígérhet nekünk. Szem nem látta, fül nem hallotta, amit ott tapasztalunk – ígéri nekünk Jézus. Legyünk örökké hálásak ezért az ajándékért, amit Én, Szentlélek Isten ültettem a szívetekbe.

Most pedig itt állok előttetek, hófehér, hosszú, földi érő szárnyakkal. Szárnyamat kiterjesztem, és ezekből a szárnyakból reménysugarakat küldök mindenkinek a szívébe, mindenkinek, aki most itt van, hogy reménykedjen, bízzon, reménykedjen ebben a földi életben és elsősorban az Örök Életben.

Megáldalak benneteket a remény lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Isten, az Atya: „Erővel fog kezem lesújtani azokra a nemzetekre, akik legalizálják az abortuszt”

2011. augusztus 29. hétfő

A Fiam, Jézus Krisztus nevében jövök. Én vagyok az Alfa és az Omega, a Magasságos Isten. Ezt az üzenetet, minden gyermekemnek szeretném adni az egész világon.

Kezeim, az ima hatására vissza lesznek attól tartva, hogy az emberiséget megbűntessem bűneikért.. Mégis súlyos büntetést fogok kimérni, ha az emberiség nem fordul el a gyilkosság és abortusz bűnétől. Gyermekeim, már láthattátok az haragomat a földrengések, áradások, tszunamik és egyéb természeti katasztrófák által. Meg kell büntetnem benneteket gyermekek, mert az embertársaitok elleni támadásaitokért nem kerülhetitek el a büntetést.

Az abortusz bűnéért lesztek megbüntetve, amikor az Kezem erővel fog lesújtani azokra a nemzetekre, amelyek szemet hunynak ezen undorító tettek felett. A gyilkosság nem megengedett, haszontalan teremtményeim, és ha a kormányaitok továbbra is megkerülik a jogot, elnézik ezt a gyáva gyakorlatot, akkor meg fogjátok látni, ahogyan az Haragom olyan erővel csap le, hogy könyörögni fogtok az élet irgalmáért. Máskülönben sohasem fogjátok abbahagyni, hogy egy születendő életnek végett vessetek.

A gyilkosságot nem tűröm el tovább. Meg lesztek állítva, méghozzá hamarosan. Imádkozzatok ezeknek a szégyentelen élőlényeknek a lelkéért és kérjetek megváltást. Ne fogadjatok el olyan törvényeket, melyeket pogányok vezette kormányaitok nyújtanak be, akikben nincs tisztelet az élet iránt.

Büntetésem nemzeteket fog eltörölni azokban az országokban, amelyek vétkesek az abortusz legalizálásában. Országaitok apró darabokra lesznek felosztva, és az óceánba hullanak. Hitvány klinikáitok és kórházaitok, ahol ezeket a gyakorlatokat folytatjátok, be lesznek zárva, és ti, a bűnösök közületek, a pokol tüzébe lesztek vetve kegyetlen bűntetteitekért.

Azért jöttem, hogy ezt a Figyelmeztetésként adjam most nektek. Soha ne engedjétek az abortuszt. Álljatok a ellen és harcoljatok országaitokban, hogy megelőzzétek ennek a globális tömeggyilkosságnak a folytatását. Ha kormányaitok folytatják rémtetteiket az Én teremtményeim ellen, akkor egy erőteljes fenyítésben lesz részetek.

Figyeljetek most, ez egyike az Én legsürgősebb figyelmeztetéseimnek, az emberiségnek. Vegyétek csak el az életét az Én meg nem születettemnek és Én elveszem a tiéteket. Imádkozzatok rendületlenül minden Gyermekem hitéért, ha továbbra is semmibe veszik az idők kezdetétől nektek adott tanításokat.

Isten, az Atya

Klimatikus káosz lesz tapasztalható most számos országban. Az Én Atyám haragos

2011. augusztus 25. csütörtök; 20:00

Drága szeretteim, a másokért való imádkozásra szólítom fel valamennyi Ima harcosomat. Ez magában foglalja a hitetleneket, és azokat, akik az erőszak és gyűlölet csapdájába estek. Ők kétségbeesve vándorolnak, próbálják megtalálni a szeretetet és békét az életükben, de ezt lehetetlennek érzik. Rendületlenül kell imádkoznotok értük, mert imáitok nélkül a Pokol tűzébe fognak elmerülni. Ne engedjétek, hogy ez megtörténjen. Ha bátorítva lenénnek, hogy egy kicsit közeledjenek Felém, és készek lenénnek Szavaim meghallgatására, akkor kegyelmeket kapnának Tőlem, hogy Karjaimba vehessem őket.

Leányom, a világnak most el kell csendesednie és meg kell hallgatnia Engem. Nagyon rövid időn belül földrengések és áradások tanúja lesz a világ. A klimatikus katasztrófák által okozott káosz, számos országban lesz tapasztalható. Ezek az Én Atyám által kimért büntetések az emberiségre. A bűn meg lesz büntetve leányom, és azok az országok, melyek az abortusz hirdetésében vétkesek, nem fognak elmenekülni az Én Atyám keze elől, amely le fog sújtani. Az ima sok hasonló büntetést elhárított már, de az emberiség folytatja a bűn elkövetését, és undorító, ellenszenves bűnei által megbántja Atyámat amelyeket ember – ember ellen követ el, beleértve az anyaméhben levő ártatlan gyermekek, ellen elkövetett förtelmes tetteket.

Sürgetlek benneteket, hogy imádkozzatok azokért a gyermekeimért, akik olyan országokban élnek, melyek nem fogják elkerülni ezt a büntetést. Atyám haragos. Nem fogja tétlenül nézni, továbbra is, ahogyan az ember, magát az emberiséget pusztítja el. A Föld elpusztulna, ha az emberiséget nem állítaná meg. Szeretett Atyám, visszatartja ezen büntetés nagy részét a Nagyfigyelmeztetés utánig. Ezt követően, annak ellenére, hogy az emberek megtérnek, mégis folytatni fogják bűnös tetteiket. A megtapasztalt büntetések azt mutatják az emberiségnek, hogy Atyám szigorú is tud lenni. Ő minden gyermekét szereti, de ezt a világot Ő teremtette, ezért az ember olyan egyszerűen nem pusztíthatja azt el.

Imádkozzatok most Gyermekeim, minden testvéretekért.

Jézus Krisztus, Az Emberiség Királya

A kivégzések, az eutanázia, a terhesség-megszakítás és az öngyilkosság

2011. július 15. péntek; 17:30

Leányom, amikor gyermekeim szeretetet éreznek a szívükben, akkor biztosak lehetnek abban, hogy a lelkükben Én is jelen vagyok. Szeretetem erőt ad gyermekeimnek, akkor, amikor ezt a legkevésbé várják. Ez még a legnagyobb bűnösökre is érvényes, akiknél a kemény külső nagyon gyakran egy érzékeny szívet takar.

Minden egyes személy a földön, egy gyermek, – Isten, az Atya teremtménye. Ezért minden személyben ott van a fény, habár ez olykor nagyon halvány, mert a lelkek a sötétséghez vonzódnak. Mindamellett az Én Világosságom jelen van bennük, hiszen nélküle teljes sötétségben lennének, amelyben nem tudnának tevékenykedni. Amikor a lelkek a sötétség félelmetes állapotába kerülnek, akkor gyakran az öngyilkossághoz folyamodnak. Ez azért van így, mert, lelki és szellemi gyengeségeik miatt, a sátán ellopja lelküket és meggyőzi őket arról, hogy vessenek véget az életüknek. Sok követőm nem érti ezt az állapotot, hogy hogyan lehetséges az ilyen sötétség a lelkekben. Ezért sokat kell imádkozniuk ezekért a gyermekekért, akik a kétségbeesés ilyen állapotába kerülnek.

Isten, az Örök Atya, mindörökké irgalmas, és mindig segíteni fog ezeknek a lelkeknek, akik közül sokan olyan nagyon szenvednek, hogy már nem teljes az elméjük ítélőképessége. Halálos bűnt csak akkor lehet elkövetni, amikor egy bizonyos személy teljes, ép elmével rendelkezik, tiszta szándékai vannak és tudatában van annak, hogy amit tesz, az helytelen. Tehát ne úgy vegyétek, hogy az ilyen lelkek teljesen el vannak veszve, mert ők nem tudják, mit cselekszenek.

Vegyétek tudomásul, hogy az eutanáziát Atyám helyteleníti, és nem tűri el, mert egy ember sem veheti el tudatosan a másik életét. Atyám Nevében, semmilyen okot sem lehet ennek igazolására előhozni. Toleranciát talán egyedül az emberséges bánásmód mellett szóló érvvel szemben lehet mutatni, egy ilyen tett megítélésében, de senki – kivéve a Mindenható Atyát -, sem dönthet, a halál dátuma felöl, mert erre az ember nincs feljogosítva. Sohasem lesz azzal a hatalommal felruházva, hogy elkövethesse ezt a halálos bűnt.

Az emberek mindenféle mentségeket hoznak fel arra, amikor egy másik ember életét elvették, de ezek közül egyetlen egy sem, semmiféle körülmény sem adhat igazolást arra, hogy elfogadható legyen. Ez úgy a kivégzésekre, mint a terhesség-megszakítás bűnére, és az eutanáziára is érvényes.

Most mindannyian üljetek le és gondoljatok arra, hogy nehéz ítélet vár rátok, ha Atyám legszentebb törvénye ellen vétkeztek: Ne ölj! Ne feledjétek, hogy csak egy Isten van, és csak Ő dönthet arról, hogy mikor lehet egy életet elvenni. Ha ez ellen a Parancsolat ellen, teljes tudatában annak, amit tesztek, vétkeztek, akkor örökre a pokol kínjai között fogtok szenvedni.

Kérlek benneteket, könyörgöm hozzátok, ne engedjetek a sátán nyomásának, aki állandóan arra bíztat, hogy életet oltsanak ki, azért, hogy ő a lelkeket ellophassa, akik különben Atyám dicsőséges Birodalmára voltak szánva.

Isteni Megváltótok, Tanítótok és Megmentőtök, Jézus Krisztus

Sátán a popkultúra által toborozza a fiatalokat

2011. június 4., szombat, 17 óra

Szeretett leányom, a hozzátok eljuttatott üzeneteim közvetlen eredményeként, az egész világon megnövekedett a megtérések száma. Örvendjetek, mert mondom nektek, az Én szavaim, ha elolvassák őket, minden lelket lángra gyújt, még a lanyha bűnösökét is. Évezredekkel ezelőtt, amikor az apostolaimnak átadtam a tanítást, Szavaim mély hatást gyakoroltak az emberekre. Ennek a tanításnak nagy része már feledésbe ment, sokan megfeledkeztek róla, kivéve azokat, akik Isten, az Örök Atya, vagy az Én, Jézus Krisztus, az Ő Fiának követői.

Ezen üzenetek által, amelyeket neked adok leányom, megpróbálom a tanításaimat leegyszerűsíteni. Azért szólok most így hozzátok, hogy figyelmeztessem, tanítsam, s gyermekeim lelkébe öntsem Szent Igéimet, hogy megmenekülhessenek a sátán karmaiból.

Leányom, a Szentlélek adománya által lelked megkapta a megkülönböztetés kegyelmét. Ezt nem csak azért kaptad, hogy megértsd ezeket az üzeneteket, hanem azért is, hogy a bűn gonoszsága nyilvánvaló legyen előtted. Most, ha bűnt látsz, annyira eltölt ellenérzéssel, hogy teljesen felkavart leszel. Most ízelítőt kapsz abból, hogy mit szenvedek Én el, amikor a bűn által megfertőzött gyermekeimet látom.

Sokan felkavarnak téged azok közül, akiket mindennapi életed során a médiákban, a moziban, a televízióban látsz. Amikor egy lélekben ott a bűn, akkor az úgy nyilvánul meg, hogy bizonyos jelek alapján tisztán észre lehet venni. Leányom, te most a Tőlem kapott kegyelmek által azonnal észre tudod venni valakinek a bűnét. Az első jel, amit észre fogsz venni, az arrogancia és a büszkeség, amikor valaki fontosabbnak tartja magát egy másik embernél. A többi jel, amit észre fogsz venni, mind a büszkeség és a kapzsiság bűnéből származnak.

A mai világ legféktelenebb bűne a szexuális perverzitás. Mindig álcázva, humorral vegyítve mutogatják a világnak. Nagyon ravasz mód ez arra, hogy elhitessék az emberekkel, hogy ez természetes része az ember megjelenési formáinak. Látod leányom, hogy a világon minden személy szívesen nevet, s szüksége van a humorérzékre, ami Isten ajándéka. Amikor tehát a szexuálisan perverz viselkedésre bíztatnak, akkor ezt legtöbbször úgy teszik, hogy nevetésre fakasszanak benneteket. Ez nem csak abban az esetben aktuális, amikor ezáltal lealacsonyítják a nőket, hanem akkor is, amikor elhitetik a fiatal gyermekekkel, hogy ez a gonosz, lealacsonyító viselkedés elfogadható, és hozzátartozik a normális pop-kultúrához.

A sátán szívesen toborozza a fiatal lelkeket. Így, a modern lehetőségek felhasználásával, célba veszi ezeket a drága kicsi bárányokat, hogy elvegye őket Tőlem. Az Én kicsi gyermekeim pedig tudatlanul utánozzák visszataszító viselkedését, s ez a viselkedés később egy csoporthoz való odatartozás kényszere alatt csak tovább gerjed.

A zene-iparban dolgozókhoz intézett figyelmeztetés

Most mindazokat figyelmeztetem, akik a zene-, film-, és a művészetek iparában dolgoznak. Szigorúan foglak benneteket megbüntetni azért, ha gyermekeimet megfertőzitek. Ti, félrevezetett gyermekeim, a sátán fegyvertárának bábui vagytok. Elsősorban úgy tud használni benneteket, hogy félrevezet titeket a gazdagsággal, a hírnévvel és az anyagi jóléttel járó életmód által. Aztán behatol szívetekbe. Azután a romlottság mélységeibe vonszol benneteket, ahol démonai által behatol a testetekbe. Így általatok kiélheti rettenetes hajlamait, véghezviheti fertőző szexuális cselekedeteit.

Az egész idő alatt azt hiszitek, hogy ez csak egy ártatlan szórakozás. Nem tudjátok, hogy ellopja a lelketeket? Nem is foglalkoztok vele? Nem értitek, hogy ha ezeket a fajtalan szexuális romlottságot művelitek örökre elvesztek? Miközben minél több buja izgatottságra vágytok, amikor már az utolsó aktus sem elégített ki benneteket, már nem tudjátok jóllakatni magatokat. Azután ti fogjátok saját magatokat tönkretenni.

Mit gondoltok, miért vannak köztetek olyan sokan, akik egy hamis látszat mögött élve, ami a híresség kultúrájához tartozik, öngyilkosságot követnek el, kábítószerekkel túladagolják magukat, depressziósak és akiknek szívét szétszakítja a kétségbeesés? Nem tudjátok, hogy sátánnak sürgősen szüksége van a lelkeitekre? Minél hamarabb törekedtek a halálos bűnben való életmódra, annál gyorsabban kaparintja meg a gonosz lelkeiteket Teremtőtöktől. az Örök Atyától.

Azoknak a gyermekeimnek, akik a hazugság eme csapdájába estek, nagyon nehéz ezt megérteniük. De próbáljatok így gondolkodni: Még ha bűnben is éltek, Isten világossága még mindig bennetek van. Nagyon sok bűnös és ateista nem tudja ezt megérteni. Tovább folytatják bűneik sorozatát, és egyre közelebb kerülnek a pokolhoz. Mégis, Isten világossága megőrzi szellemi egészségüket. Isten világossága nélkül sötétségben lenne ez a Föld. Ha egyszer megtapasztaltátok ezt a sötétséget, terrorizálni fog benneteket.

Nem csak viszolyogni fogtok bűnös cselekedeteitektől, hanem rohanni fogtok, hogy elbújjatok valahova, mert még ha Isten világossága valóban megjelenne is, nem lennétek képesek arra, hogy vakító fényét és erősségét elviseljétek.

Isten világossága nélkül olyan sötétség van a lélekben, hogy ti gyermekeim, akiknek még soha nem kellett ezt a fényt nélkülöznötök, nem tudnátok túlélni, ha ez kialudna.

Tápláljátok lelkeiteket. Ez az egyetlen, amit magatokkal vihettek a következő életbe.

A Figyelmeztetés ízelítő lesz a számotokra, hogy milyen érzés lesz ez. Ha a “Figyelmeztetéskor” halálos bűnben lesztek, ne ijedjetek meg, mert ez csak egy figyelmeztetés lesz. Olyan sokkolóak lesznek bűneitek, amikor durva és utálatos formájában látjátok majd őket, hogy szerencsétlenségetekre ijedségetekben fizikai kárt okozhat bennetek. Ne várjatok addig. már most tegyetek valamit a mostani lelki állapototokért. Figyeljetek oda lelkeitek magasztosságára. Tápláljátok lelkeiteket, mert ez minden, amit magatokkal vihettek a következő életbe. A testeteknek nincsen semmi jelentősége. Mégis ha bűnös módon használjátok testeiteket, amelyet Istentől, a Mindenható Atyától kaptatok ajándékba, úgy, hogy ezáltal másokat is bűnre vezettek, akkor a testetek lesz a lelketek halálának okozója.

Gyermekeim, gondoljatok elkövetkezendő boldogságotokra, mert ez a Földön eltöltött idő, csak egy töredéke annak az időnek, amit a létezésetek során meg fogtok tapasztalni. Ha nem foglalkoztok lelkeitek gondozásával, úgy biztosítva lesz a számotokra egy elkülönített hely a pokolban, ahol az örök kínszenvedésen és gyötrelmen kívül nem lesz más élet.

Milliók sodródnak naponta gyorsan a pokol kapuihoz

Milliók sodródnak naponta gyorsan a pokol kapuihoz haláluk pillanatában. Hatalommal rendelkező emberek, vezetők, gazdagok, szegények, énekesek, színészek, terroristák, gyilkosok, másokat megerőszakolók, és azok, akik abortuszt követtek el. Ami mindnyájukban közös: egyikük sem hitte, hogy létezik a pokol.

Szerető Megváltótok és Tanítótok: Jézus Krisztus

Kadarkúti Égi Üzenetek 107. Szüzanya: Onnan jön el ítélni.

ÉGI ÜZENET

  1. június 01.

Szűzanya: „Onnan jön el ítélni élőket és holtakat…” (Hiszekegy)

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Anyai szeretetem összes melegével köszöntelek benneteket. most a „Hiszekegyből” ez következik: „Onnan jön el ítélni élőket és holtakat.”

Az Atya az ítéletet a Fiú kezébe adta. Sajnos rengetegen nem hisznek az ítéletben és az azt követő túlvilágban. Ezt mutatom be nektek az alábbi példával. Két idős asszony megy haza az ABC-ből: Margit és Ica: Hogy vagy Margitkám? –kérdezi Ica. – Ne is mondd! Dagadnak a lábaim, ugrál a vérnyomásom, fulladok. Tudom, a legjobb lenne már meghalni. Eltemetnek, aztán minden elmúlik. – Gondolod? Azt hiszed, a halál után megszűnik minden? Tovább élünk, csak egy másik életformában a Mennyországban, a Tisztítóhelyen vagy a Pokolban. Attól függően, hogy a különítéletkor ki hová kerül. – Ugyan már, Icukám! Itt van minden a földön. Aki sikeres, gazdag, egészséges élvezi az életet, annak ez az élet maga a mennyország. Aki nélkülözik, beteg, sokat szenved, akit bántanak, megaláznak, annak itt van a földön a pokol. – Nagy tévedésben vagy. Ha így lenne, nem lenne igazság. Ugyanis a halál után mindenki ugyanazt kapná, jó és rossz egyaránt, vagyis a megsemmisülést. Nem lennének megbüntetve a gonoszok, és nem jutalmaznák meg a jókat. Akkor itt lelkiismeretfurdalás nélkül lehetne gyilkolni, rabolni, lopni stb., és feleslegessé válnának a jócselekedetek. – Hű, erre nem is gondoltam. Igazad van, kell lenni valami ítéletnek.

Két féle ítélet létezik: 1.) A különítélet és az 2.) utolsó ítélet. Most vizsgáljuk meg először a különítéletet. Közvetlenül a halál után történik a különítélet, ahol Jézus Krisztus, akinek az Atya átadta az ítélkezés jogát, megítél egyenként minden embert és dönt a sorsáról és azt az ítéletet követi azonnal a végrehajtás. Itt végérvényesen eldől, hogy ki hova kerül a túlvilágon, vagy a Mennyországba, vagy a Pokolba, vagy a Tisztítótűzbe. Most azt szeretném megvilágítani nektek, hogy a különítéletkor kiknek a lelke jut a Mennyországba? A teljesen tisztáknak a lelke. Egyrészt, akik a keresztség után semmi bűnt nem követtek el, másrészt ha életük alatt be is szennyeződtek, de már megbánták, levezekelték, nincs semmi lelki tartozásuk. Itt az első eset, hogy a keresztelés után semmi bűn nem tapad a lélekre, még egy bocsánatos bűn se, az nehezen képzelhető el. Ide inkább az ártatlan kisbabák és egészen kicsi 1-2 éves gyermekek sorolhatók. Ugyanis még a legnagyobb szenteknél is előfordult néha bocsánatos bűn. A másik esetre mondok egy példát. Ilona gyermekünk vallásos családból származott, így is nevelték. Tudta mi a bűn, óvakodott tőle. Voltak ugyan bocsánatos bűnei, de azonnal megbánta, meggyónta: figyelmetlen imádkozás, torkosság, hiúság, úgynevezett kegyes hazugságok, egy-egy ítélkező szó. Szűzen ment férjhez, gyermekei születtek. Hirtelen felbukkant egy régi udvarlója. Nem tudta legyőzni a kísértést és kétszer megcsalta a férjét, házasságtörés és paráznaság bűnébe esett. Azonnal mélyen megbánta, meggyónta. Isten végtelen szeretete és irgalma lehajolt hozzá, és nagyon fájdalmas és súlyos betegséggel sújtotta, amellyel ezt a bűnt teljesen levezekelhette. Ez a betegség elhozta neki az igazi megtérést és egészen Istennek adta magát. Jézus lett szíve királya. Nagy kegyelmeket kapott és bensőséges kapcsolatba került Istennel. Hátralévő élete áldozatokkal, szenvedésekkel és buzgó lélekmentéssel telt el. 73 évese korában egy gyorslefolyású daganatos betegségben halt meg. Szent Fiam ítélőszéke elé került. Jézus látása és forró ölelése mélyen megérintette. Üdvözítője megfogta a kezét és a Mennybe vezette. Tehát Kicsinyeim, az ilyen egészen megtisztult lelkek a különítéletkor a Mennybe jutnak.

De most nézzük kiknek a lelke jut a tisztítótűzbe a különítélet után?! Azoké, akik bocsánatos bűnben halnak meg, vagy még van a megbánt, meggyónt bűneikért vezekelnivalójuk. Ezért kérlek, benneteket kicsinyeim, hogy a bocsánatos bűnöket is nagyon kerüljétek, vagy ha beleestek, azonnal gyónjátok meg, és ne akarjatok megszabadulni minden áron a földi szenvedéstől, mert azokat azért engedi meg Isten, hogy ne legyen tartozásotok a túlvilágon. Ő azt akarja, hogy azonnal a Mennyországba jussatok a tisztítótűz megkerülésével. A harmadik kérdés: Kiknek a lelke jut az örök kárhozatra a különítélet után? Hittétel az Egyház tanításában, hogy akik halálos bűnben halnak meg, az örök kárhozatra jutnak, de nem egyenlő büntetéssel kell szenvedniük. Azok is a kárhozatra jutnak, akik csak az áteredő bűnben halnak meg. De azért nagy különbség van a személyes halálos bűnért elkárhozottak szenvedése és a csak áteredő bűn miatt elkárhozottak szenvedése között. ugyanis a súlyos bűnben elkárhozottaknak örök tűzben kell égni, érzéki szenvedésen átmenni. Viszont a csupán áteredő bűn miatt elkárhozottak nem szenvednek érzéki kínokat, csak Isten színe-látásától vannak megfosztva.

Gyermekeim! Eddig a különítéletről szóltam. Most az utolsó ítélet következik. A világ végén ez lesz Jézus Krisztus második eljövetele. Majd nagy dicsőséggel és hatalommal eljön ide a Földre. Ő váltotta meg a világot, Ő fogja megítélni is. Akkor minden ember cselekedetei nyilvánvalóvá válnak mindenki előtt. Ez az utolsó ítélet szétválasztja a jókat a gonoszoktól. Jézus így fog szólni a jobbján állókhoz: „Jöjjetek Atyám áldottai vegyétek birtokotokba a világ kezdete óta nektek készített országot.” A balján álló istentelenekhez meg így szól: „Távozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre!” A tisztítóhely ezután megszűnik, lakói mind üdvözülnek. Az utolsó ítélet után a jelen világ megszűnik, de nem semmisül meg, hanem átalakul.

Ma is itt van veletek a Szentháromság és én. Ez a helyiség most eltűnik és a Mennyország előtere van itt helyette. Amit mutatok, szimbólum. A kép középpontjában Jézus ül egy dísze széken. Fehér ruha van rajta és felette piros köpeny. Egy fényes angyal vezet feléje egy megtört, szomorú lelket. Idős, ősz hajú asszony, csupa ránc az arca. Őrangyala most kissé hátrébb helyezkedik el, ott vár az ítéletre. Én, Édesanyátok odaállok a jobboldalára és a Sátán a baloldalára. Jézus szeretettel, bíztatóan tekint a reszkető lélekre és így szól: Gyermekem, ne félj Tőlem, a legjobbat akarom neked. Most bemutatom életedet születésedtől kezdve halálodig, úgy, hogy az Én szememmel lásd. Nézd! Mindössze 3 éves vagy, a homokozóban játszol a szomszéd kislánnyal. Ő az egyik homokozó formádat kezébe veszi, és te dühösen fejbevágod a kis vödröddel. Látod, Gyermekem, Velem együtt elszomorodsz durva viselkedéseden. Nézd, milyen áhítattal készülsz az elsőáldozásodra, lelkedet önmegtagadásokkal, jócselekedetekkel díszítetted fel nekem a nagy találkozásra. Gyönyörködünk tisztaságodban, mind a ketten. Szép nagy lány lett  belőled, a fiúk körülhemzsegnek, sokat állsz a tükör előtt. Már alig gondolsz rám és a lelkedre. Kötelességszerűen jársz a vasárnapi szentmisére és unatkozol alatta. Csak a pokoltól való félelmed tart vissza a paráználkodástól. Végül beleszeretsz egy férfiba, nem tudsz ellenállni a kísértésnek és odaadod magad neki. Elbuktál. Azonnal teherbe estél. Titokban tartottad és a laza erkölcsű nagynénédtől kértél tanácsot. Ő pénzt adott és elküldött egy nőgyógyászhoz. Az abortusz után döbbentél rá, mit tettél. Mélyen megbántad és Én felemeltelek. Férjhez mentél, de nem lehetett gyermeked. Ez volt a legnagyobb bánatod, vezeklés az abortusz miatt. A másik, férjed kemény goromba természete. A szenvedés egészen felém fordított téged, elmélyülten gyakorlod vallásodat. 50 éves korodban még mindig vonzó, mutatós nő voltál. Egy zarándokúton megismerkedtél egy nős emberrel. A gonosz most sem hagyott békében, és több ízben házasságtörést követtél el. Újra kiemeltelek a bajból. Nézd! Mutatom neked, hogy a barátod talált egy fiatalabbat és elhagyott. Hogy zokogsz! Ezek még nem a bűnbánat, hanem az önsajnálat könnyei. Újabb keresztet adtam. Meghalt édesanyád, akit te nagyon szerettél. Ez a bánat végre felébresztett, és rám találtál. Azóta lelkedet féltve őrzöd a legkisebb bűntől is. Figyeld, már megint összeroskadva sírsz. De nem magadat sajnálod, hanem bánod, hogy ítélkeztél, ugyanis barátnődnek férjedet minden rossznak elmondtad. Mindig visszatérnek ugyanazok a bocsánatos bűnök, s te gyakran gyónni jársz. Ott vagy minden hétköznapi szentmisén és minden héten egyszer engesztelő közösségbe jársz. Indulatos vagy és belekötsz lelki testvéreidbe és mindig visszaesel az ítélkezésbe. Megint segítenem kell, mert akarom, hogy az enyém légy. Súlyos, gyógyíthatatlan betegséggel látogatlak meg életed végén. Két évig sokat szenvedsz, nagy fájdalmaid vannak. Mindent felajánlasz bűneid bocsánatáért. Nézd, kicsim, ezzel mentetted meg lelkedet. Ezekben a percekben hiába leselkedik rád ellenségem, hiába kevert bele súlyos bűnökbe életed folyamán, te már az enyém vagy. Adósságaid nagy részét levezekelted. Jöjj, szerető karjaimba! Szívemre ölellek és elkísérlek Édesanyámmal együtt a tisztítóhely középső fokozatának legfelsőbb részére. Őrangyalod visz be oda téged, és veled marad, míg ki nem szabadítunk.

Most átveszem a szót Szent Fiamtól. Látjátok, Kicsinyeim? Ez egy bűnös lélek volt, de a szenvedések, melyeket kapott Istentől, lelkét megmentették. Enélkül elkárhozott volna. Hogy szerette volna a gonosz elragadni az ítélet alatt, de nem tehette, mert e lélek bűnbánata és szenvedései megakadályozták. Szentfiam irgalma végtelen, bízzatok benne!

Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete

  1. május 9. Szentségimádáson Jézus: „Hamar lezárul ez a korszak. Egy új következik. Még egy utolsó esélyt kap az emberiség. Mindenki meglátja cselekedeteit az Én szememmel. A bűnösök nagyon sokat fognak szenvedni. De még adok egy utolsó esélyt, hogy megbánják gonosz tetteiket. Sokan meg fognak halni a rémülettől, mert bűneik láttán elfogja őket az iszonyat és az undor, amelyet Én adok a szívükbe. Meglátják a poklot, amelyet cselekedeteikkel kiérdemeltek. De még egyszer lesz visszaút. Még megtérhetnek Hozzám. Kérlek benneteket, drága gyermekeim, imádkozzatok a bűnösökért!!!

A nagy figyelmeztetés után hirtelen jön a keresztényüldözés, ami nem tart sokáig.” (Évtizedekig nem, egy, legföljebb pár évig. Ez az én értelmezésem.) „Azok, akik megátalkodottak maradnak bűneikben, a keresztényeknek fogják tulajdonítani a nagy figyelmeztetést, ami rengeteg szenvedéssel jár mindazok számára, akik bűnben élnek. Sok papomat és hívemet meg fognak ölni. Templomaimat bezárják. Eltörlik a Szent Áldozatot. Nem lesz több Szentmise. Álmessiás fog uralkodni. Majd újból kinyitják templomaimat, de csak tévtanításokat fognak hirdetni. Szentírást most szerezzetek be, akár több példányban is, és helyezzétek biztonságba, mert hiánycikk lesz. Sokat elégetnek majd, és nem lesz könyvnyomtatás. Nagyon szomorú idők lesznek ezek. Igaz, szentéletű papjaim a rejtekben fogják bemutatni a Legszentebb Áldozatot, a Szentmisét.

Amikor mindhárom vezető politikust megölték, az arab világ összefog. Izraelt felmorzsolják, majd Amerika ellen fordulnak. Ledobják rájuk az atomot. Amerika lángokban fog égni. Ezzel elkezdődik a harmadik világháború.

Lezárul ez a korszak. Egy új következik. A béke és a szeretet kora. Az emberek egyszerűségben, hitben és szeretetben fognak élni egymással. Segíteni fogják egymást. Nagy lesz a szegénység, de annál több lesz a szívekben a szeretet. Nem az anyagot fogják bálványozni, hanem Engem, az élő Istent fognak imádni. Az idő közel. Legyetek éberek! Figyeljétek a jeleket! Egy kis idő, és minden beteljesül. Ez az ország (Magyarország), az Én Édesanyám országa megmenekül a tűztől és a teljes pusztulástól. Itt nagyon sokan meg fognak térni. Mária országa nem veszhet el. Ő szüntelenül könyörög értetek. Én pedig minden kérésének eleget teszek, mert Ő az Én legszentebb Anyám, Aki felkísért Engem a Golgotára, és ott állt keresztem alatt. Látta iszonyatos kínjaimat, és együtt szenvedett Velem. Ezért a szenvedéséért, amelyet az Enyémmel egyesítve ajánl fel Atyámnak értetek, Atyám és Én minden kegyelmet megadunk Neki, hogy kiossza gyermekeinek, akikért könyörög. Hatalmas Közbenjáró az Én legszentebb Atyám, Akit nektek adtam a keresztfán, és Akinek első szent királyotok felajánlotta országotokat. Édesanyám soha nem vette le a kezét Magyarországról, és nem is fogja. Bízzatok Benne! Kérjétek az Ő nagyhatalmú közbenjárását, imádkozzátok a rózsafüzért! Édesanyám a ti imáitokkal egyesülve háborúkat tud megállítani. Járványokat tud elhárítani. Kérjétek, hogy Én álljak köztetek és ellenségeitek között! Én megtöröm a sátán hatalmát, és nem lesz ereje fölöttetek. Én Mindenható Isten vagyok. De csak a ti bizalmatok mértékében tudom nektek adni kegyelmemet. Bízzatok Bennem, és kérjetek sokat! Legfőképpen lelkeket kérjetek, akik mindörökké szeretnek majd Engem! Ez a legnagyobb kegyelem, amikor egy bűnösből szentet formálok. Ez a legnagyobb csoda, mert ez mindörökké megmarad. A szenteket az Én kiontott drága Szent Vérem mosta tisztára. Az Én drága kereszthalálom nyitotta meg számukra országom kapuját. Vegyetek példát róluk! Kezdetben ők is ugyanolyan gyarló emberek voltak, mint most ti. De eleséseikből mindig felálltak. Megtisztultak a bűnbánat szentségében, és erőt merítettek a szentáldozásból. Így tettem őket fokról fokra tökéletesekké, míg elnyerték az örök életet.

Gyermekeim! A földön az élet egy folytonos harc a sátánnal. Ha mindig ellene mondotok a kísértéseknek, ellenfelem tehetetlen lesz veletek szemben. Ti szüntelenül fölemelkedtek Hozzám, a sátán pedig megszégyenülve elmenekül. Ez az életszentség. Erre törekedjetek. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Eljön a vég. Már itt van ennek a bűnökkel terhelt kornak a vége. Megtisztítom ezt a világot. Két fegyvert fogok használni: a számból kijövő kétélű kardot, az Igét, és a büntetést, amellyel sújtom a világot. Megbűnhődik ez a világ minden bűnéért. Egy szempillantás alatt sokan átlépik a halál küszöbét.

Sokáig vártam, kérleltem őket, hogy térjenek meg. Prófétáim által üzeneteket tártam eléjük. De ők Rám se figyeltek, hátat fordítottak Nekem. Most már lejár a türelmi idő. Elérkezik haragom nagy napja, amelyen szétzúzom a gőgösöket, paráznákat és erkölcsteleneket, a hatalmaskodókat és a mammonimádókat. Már nem kérlellek benneteket, úgyis hiába. Most bejelentem: Isten nem tűri tovább az álnokságot, a hazugságot, a kéjelgést, az abortuszt, az eutanáziát, a gyengék és az elesettek eltaposását és megsemmisítését. Elégtételt veszek minden bűnöstől. Sokan mennek az örök kárhozatra. Ti, akik hűségesek voltatok Hozzám, most még többet imádkozzatok, mert ellenfelem kivetette rátok a hálóját, hogy elbuktasson és elveszejtsen benneteket. Szálljatok szembe vele keményen a hit erejével! Éljetek szüntelen készenlétben! Még az igazakat is megrostálom.

Tartsatok ki a reményben, a belém vetett bizalomban és a hűségben, mert csak aki mindvégig kitart, az üdvözül. Erre áldalak meg titeket, drága kicsinyeim, Véremen megváltott gyermekeim, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

WordPress Themes